Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

IV. Az Institutum Geometricum tanárai

Szarka Józsefet nevezte ki. helyébe pedig az Egyetem fizikai és mechanikai tanszéke adjunktusává Schmidt Györgyöt.

Úgy látszik, hogy Schmidt rövidesen tekintélyt szerzett magának a bölcsészeti karon, mert már a következő évben helyettesítette tanszékén a beteg Dugonics Andrást, a matézis professzorát, 1793. nov. 8-tól 1794. februárig (38. — 42. —

1794. ). A helyettesítési díjat meg is kapta a Helytartótanácstól.

1795. ápr. 28-án a bölcsészettudományok doktorává avatták, s az avató Domin József dékán, a fizika és mechanika profesz- szora volt, aki mellett Schmidt mint adjunktus teljesített szolgálatot (42. — p. 51.).

Schmidt nem sokáig maradt egyetemi adjunktus, i796. jan. 4-én a Helytartótanács közölte az Egyetemi Tanáccsal, hogy Schmidt Józsefet (így, hibásan a keresztnév) a kassai kir. akadémia elméleti és gyakorlati matematikai tanszékére tanárnak nevezte ki, helyette pedig visszaalkalmazza az egyetemi fizikai tanszékre az akkor Selmecen gyakorló Nemetz Józsefet, aki már előbb is ott volt adjunktus (38. — 9. — 1796.).

Pasquich János professzor lemondásával megüresedvén a felsőbb matézis egyetemi tanszéke, Schmidt mint kassai akadémiai tanár kérte, hogy arra őt nevezzék ki. A Helytartótanács azt válaszolta Schmidt kérésére az Egyetemi Tanácsnak, hogy mivel a felsőbb matézisben jártasok száma igen kevés, azért a bölcsészeti kart is meghallgatván, pályázat mellőzésével is felterjeszthető Schmidt kinevezési javaslata (38. — 193. és 257. — 1797.).

1797. szept. 1-én a bölcsészkari dékán azonban azt jelentette az Egyetemi Tanácsnak, hogy a felső matézis tanszékére érkezett pályázók közül a következő sorrendben történt a jelölés: I. helyen Bruno Ferenc, „akit senki sem előzhet meg a tanszéken”, II. helyen Bogdanich Dániel, akit főleg az előző professzor, Pasquich János ajánlott, Schmidt György pedig, akit főleg Rausch melegen ajánlott, a III. helyen (39. — 300. — 1797.). Schmidtnek ezúttal sem sikerült katedrához jutnia, mert az I. helyen jelölt Bruna Ferencet nevezték ki a. felsőbb matézis tanárának.

1800-ban Rausch lemondott a gyakorlati mértan tanszékéről. A bölcsészeti kar dékánja 1800. jún. 30-án jelentette az Egyetemi Tanács ülésén (38. — 279. — 1800.), hogy a megüresedett tanszékre a következők pályáztak: Hullman István, a budai csillagda prefektusa, Rossy Ferenc, az Egyetem első kancellistája, Schmidt György, a kassai akadémia r. tanára, Tary Pál, a keszthelyi gazdasági intézet matézis tanára, Tom- csányi Adám, a pozsonyi akadémia fizikai és mezőgazdaságtani