Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

III. Az Institutum Geometricum szervezete

gyón hiányzik a vegytan előadása. Éppen ilyen helytelen a két évfolyam együtt tanulása, s különben is igen kevés a két év. Egyenesen lehetetlenségnek mondja a magánlanulást is. Hiányos a gyakorlati oktatás, mert nincsen tanársegéd. A mérnökök mellett eltöltött kétévi gyakorlat többnyire semmit sem ér, ott semmit sem tanulnak. Szüksége volna az Institutumnak mechanikusra is, aki a műszereket állandóan karbantartsa.

Légióként azt panaszolja, hogy semmiképpen sem való a mérnökképzés a bölcsészeti kar keretébe, ahol pl. a felső matézis elméleti előadását gyakorlatilag nem alkalmazzák. A műlanban (technológia?) most már inkább a gyárakkal, gépekkel kell foglalkozni, nem pedig „a kenyérsütéssel, szekérkenőcs-készitéssel, keményítő készítésével”, mint azelőtt. Legújabban annyi haladás történt, hogy a mechanikát latinul adják elő, egy évben 16—18 órában (!), mert már nem hallgatják együtt a mérnökjelöltek a kézművesekkel. Ennek előadása azonban nem gyakorlati értékű. Ugyanígy az építészetben is igen sok a számvetés és igen kevés a gyakorlati anyag. Éppen ezert nagyon kevesen hallgatják az építészetet, ahogy a csillagászatot is.

Igen értékesek, s ha valóban Petzelt írta e választ, igen érdekesek az annak végén tett javaslatai-: 1. Fel kell állítani az egyetemen egy ,,status-gazdasági kart”, ahová az összes műszaki és gazdasági tudományok tartozzanak. (Ez a javaslat 1934-ben valósult meg, amikor e tudományok a Műszaki és Közgazdaság- tudományi Egyetemben egyesültek.) 2. Ismét fel kell emelni a tanfolyam tartamát, még pedig most már négy évre. Ennek tanterve a következő lehetne: az I. évben számvetés, algebra, elemi mértan, mérnöki „kötéstan ’s fekvésrajz”; a II. évben trigonometria, földmérés, felső matézis, fekvésrajz, rajzoló mértan; a III. évben „erőművészet”, „gépelytan”, épületanyag-ismeret, szárazépítészet, géprajz, építésrajz; a IV. évben víz-, út-, hídépítés rajzokkal, költségvetési szerkezet, csillagászat. 3. A status-kar aligazgatójának vagy örökös dékánjának tapasztalt technikust kell állítani. Szervezni kell 8 tanszéket és 4 tanársegédi állást. 4. Szervezni kell egy jól felszerelt múzeumot egy jó technikussal. 5. Be kell rendezni két előadótermet és négy rajztermet. 6. Az előadásokat de. tartsák, du. pedig rajzórák legyenek. Egy tanárnak hetenkint csak 9 előadási órája legyen. Az előadások októbertől április elejéig tartsanak, áprilisban legyenek a vizsgálatok; májusban, júniusban a gyakorlati kiképzés. 7. A gyakorlati kiképzést ne mérnökök mellett szerezzék meg a hallgatók, hanem magában az Institutumban. Erre a célra gyakorlótereket kell szá46