Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

II. Az Intsitutum Geometricum szervezése

ülés az ösztöndíjakra, a bölcsészeti tanulmányaikat már előbb végzetteknek földmérői vizsgálataira, a nyári gyakorlati kiképzésére és a műszerek költségeire.

A Helytartótanácsnak a király szervező rendeletéről szept. 19-én szétküldött 6548. sz. körrendeleté lényegében az alapító okmány teljes megismétlése, s mellékeli az „Instructio”-kat is, kiemelve, hogy a mérnöki vizsgálatnak azok is alávethetők, akik mérnöki tisztségüket már előbb nyerték, de akiknek e tudományokban való jártassága felől kétségek merülnek fel (27.).

A királyi szervező rendeletnek a Helytartótanács által való meghirdetésével a szervezés jogi része be is fejeződött, bár II. József annyira szívén viselte ennek az intézménynek sorsát, hogy még többször is tett kisebb pótló intézkedéseket a Helytartótanácson át, így pl. 1783. jan. 28-án (Htt. 718. sz.), 1783. szept. 7-én (Htt. 23. 515. sz.), amint az Egyetemi Rektori Hivatal irataiban olvashatjuk (38. — 144. — 1802.).

A II. József által olyan gonddal felállított szervezet valódi lényegét ma már nehéz pontosan visszaadni. A szervezettel foglalkozók általában nem értelmezték helyesen a tény lényegét és jelentőségét.

Mindenekelőtt azzal kell tisztában lennünk, hogy a szervező királyi rendeletben, de méginkább a hozzája adott utasításokban előforduló ,,Repetentes Geometriáé”, „Instructio pro Repetitione Studii Geometrici” lényegében mit jelent. Szentpétery Zsigmondi fejtette ki, de más vonatkozásban, hogy tulajdonképpen mi volt a repetens-ség (31. — 342., 365.). A repetens-séget az egyetemen legelőször Mária Terézia szervezte 1775-ben, amikor 18 ifjúnak egyenkint 200—200 frt. ösztöndíjat adatott, köztük a bölcsészeti karon ötnek, azzal a céllal, hogy mint végzett hallgatók tovább képezzék magukat és tanárok legyenek. Ez az intézmény azután 1784-ben meg is szűnt. Lényegében tehát a repetensi intézmény ösztöndíjas továbbképző szaktanfolyamnak mondható. II. József ezt újította meg 1782-ben, de már csak a bölcsészeti karon, föidmérőképzés céljából. Már csak azért is helyesen mondhatjuk továbbképző tanfolyamnak, mert a szervező királyi rendelet végzett bölcsészek felvételét írja elő, s mert a bölcsészek egyetemi tanulmányai között helyet foglalt a matézis is; viszont tudnunk kell, hogy az akkori bölcsészeti tanulmányok még nem nyújtottak az ifjaknak szakképzést semmiféle tudományból, hanem csak alapjai voltak a szakképzésnek. így a mérnöki, helyesebben földmérői szakképzésnek is. Mivel tehát II. József a bölcsészeti általános képzésre építette fel a geometriai szakképzést,