Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
II. Az Intsitutum Geometricum szervezése
azért nem mint eddig ismétlő tanfolyamnak, hanem továbbképző geometriai szaktanfolyamnak kell mondanunk az intézményt. Hogy itt valóban továbbképzésről volt szó, azt bizonyítja az a tény is, hogy yiz alkalmazott felsőbb matézis tanszékét (geometria practica) már 1777-ben felállították az Egyetemen. A reális tudományokban elődje is volt a „Geometriáé repetentes” intézménynek. Az 1770-es években ugyanis fennállott a „Matheseos repetentes” intézmény, de nem mérnöki, hanem tanárképzési célzattal. Lehetséges ugyan, hogy ebből is többen kerültek ki mérnöki hivatásra. Bár a repetens Mária Terézia idejében egyúttal ösztöndíjast is jelei‘tett, a „Geometriáé repetentes” az egész továbbképző szervezet elnevezése lett, nemcsak az abban ösztöndíjat élvezőké. Mindvégig is így nevezték hallgatóit, ez volt hivatalos elnevezésük is, bár néha, még elég későn is, előfordul a „Repetentes Matheseos practicae” is (41. — 1820. p. 439.). Az intézmény szervezésével kapcsolatban foglalkoznunk kell magával annak lényegével. Vájjon csakugyan Institutum alapítása történt-e vagy sem? Sem a királyi szervező rendeletben, sem a hozzája adott utasításokban nincsen szó Institutumról, intézetről. A szervező rendeletben ezek a kitételek olvashatók: „Locus hujus repetitionis”, „Locus pro tradentis his Matheseos adplicatae”, „Repetitionis cursus, „Repetentes hi disciplinarum geometricarum”. Az Utasítás címében. „Institutio pro repetitione Studii Geometrici et Hydrotechnici”. Tehát kétségen kívül csak szervezés („institutio”) történt, nem pedig intézet („institutum”) alapítása. Csupán a mérnök- képzés rendjét, a hallgatandó tárgyakat, a szigorlatot, a gyakorlati kiképzést s diplomások alkalmazásának kötelezettségét írták elő. Még csak új tanszéket sem kellett 1782-ben felállítani, hiszen a matézis tanszéke régen megvolt, Rausch professzor is 1777- ben kapta gyakorlati mértani tanszékét. Az előírás és szervezés nélküli mérnöki tanulmányok tehát szabályozást kaptak. A mate- sis adplicata mind kevesebbszer fordul elő ezután, helyette mindinkább gyakrabban találkozunk a geometria adplicata-val. Hogy nem intézet alapítása történt, csak a mérnöki tanulrr vezése, ez természetesen nem csökkenti az intézkec Lassan azonban gyakorlatba kerül az „Instit 1792-ben már egy hivatalos okmány is így nevezi (3 nyos és gyakorlati jelentőségét.
