Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

XI. Az Institutum Geometricum térképi alkotásai

Részben tehát még a Rausch-féle jelkulcsot használja. A kéziratos lap igen gondos és finom, könnyed kivitelű.

2. Ennek egy másolata is fennmaradt: Pech József: „A Pesti Kőbánya melletti Szőlők“. „Vidi Petzval Professor“. Sokkal pontatlanabb és gondatlanabb munka, mint az eredeti. Valószínűleg az 1849—50 évekből való, amikor Petzval helyettesítette a tanszéket.

3. A másik kőbányai térkép a következő: „Mappa Diverti- culi medii Septemtrionalis Vinearum ad Latomias Pestienses assumta per Auditores Instituti Geometrici ab 24-ta usque 28-um Máj. 1842. Sectio b. c. Delineata per Franciscum Tenczer Auditoren! publicum Geometriáé Il.-dum Ann.” 1"=25°, 1/1800, (150 öl=157 mm). 260 X 262 mm.

Színezése ugyanaz, mint a szomszédos szelvény Kudlik által felvett lapjáé. Domborzatrajza rendkívül finom csíkozás, amellyel igen plasztikus formákat hozott ki a mérnökjelölt. A gödröket, illetve kőbányákat azonban nem csíkozással, hanem hígított tussal való plasztikus sziklarajzzal hozza ki. Minden tekintetben mintaszerű és kiváló lap, amely azt bizonyítja, hogy Petzelt tökéletes térképrajzolókat képzett ki.

4. A Rákosról a következő térképet ismerjük az Institutum

hallgatóinak keze munkájából: „Cathetometrica Dimensio

Sylvae Bekesiensis in pascuo Rákos Pestíni per Auditores Instituti Geometrici Regiae Universitatis Pestiensis suscepta. 1842. Delineavit Braxatoris Geometra”. „Vidi Josephus Petzelt Geometriáé practicae et Hydrotechniae Professor p. o.“. 1" = 50° (250 öl = 133 mm). Oldalt az irányvonalak hosszának számítását is megtaláljuk: „Calculus Cathetometricus be = ab • m = = 117° 2' — 234° stb.; összesen hat irányvonalét, amelyeket vörössel vontak be a rajzba. Az erdőket fácskák rajzával jelöli, amelyek árnyékolva is vannak. A gödröket barna színű plasztikus rajzzal adja. A dombok lejtőit tussal húzott igen finom, lefelé kiékesedő rövid csíkozással ábrázolja.

Csak remekbe készült lapnak tudjuk értékelni.

A Sashegyről a következő térképek maradtak meg:

5. „Planum Montis Aquilae representans Strata una Orgia a se in vicém distantia, per Auditores Instituti Geometrici assum- tum Budáé die 18 Maji 1843 delineavit Braxatoris Dániel Pes- tini die 29 maji 1843”. (30 öl = 101 mm, magasságban 6 láb = = 13 mm.) 350 X 250 mm. Egy keresztmetszet fekszik a lap alján. A Sashegy mindkét kúpját ábrázolja, de a keleti kúpnak