Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

XI. Az Institutum Geometricum térképi alkotásai

csak fele van rajta. Szintvonalai finom tusvonalak. Megrajzolja a hegyre felvezető szerpentinás gyalogösvényeket is.

6. Ugyanaz a lap mint az előbbi, .szerzője is azonos, méretei, mértékaránya, kelte is. Ennek az utóbbinak szintvonalai mellett még csíkozott hegyrajza is van. A szintvonalakat tussal, a csíkozást hígított tussal rajzolta a felmérő hallgató. A csíkok vastagsága és sűrűsége már arányos a lejtő meredekségével.

E két sashegyi térkép minden tekintetben figyelemre méltó. Eddigi ismereteink szerint ezek a legelső olyan szintvonalas térképeink Magyarországról, amelyeket magyar kezek rajzoltak. Megelőzték bárom évvel még Tóth Ágostonnak a Péter- váradi- hegyről felvett szintvonalas térképét is. A szintvonalas téi képek felvételére tehát kétségtelenül Petzelt tanította először komolyan a magyar mérnököket.

A Városligetről is vettek fel térképeket az Institutum hallgatói, amelyekből a következőket ismerjük:

7. Mocsy Béni Il-od éves m. hallgató: ,,A’ pesti m. kir egyetemhez tartozó mérnöki szakosztályban képeződő mérnökök által 1844-ik pályaévben mérőasztallal kerületileg fölvett Pestváros ligetje éjszakkeleti részének másolt térképe”. 1" — 20° (50 öl = 192 mm). A fákat és bokrokat nem jelzéssel, hanem körrajzban ábrázolja. Igen szép és pontos rajz.

0. Zárics István I. évi m.: „Pesti város liget’ térképe. 1847. karácsony hó 31”. Mértékarányt nem ad. Ez is inkább másolatnak látszik. Igen szép és tiszta munka, könnyed rajz, világos színekkel.

Legérdekesebbek és legértékesebbek a Svábhegyen felvett térképeik:

9. „A Budai Svábhegy földmérésének A nevezetű osztálya felvétetett 1846 évben mérasztallal, cathetometerrel és clinome- terrel. Felvétetett 1846 Május hava 23 Preíszner József, Zernek Lajos mérnöki hallgatók vezérlete alatt. Rajzolta Preiszner József”. 1" = 24° (150 öl = 162 mm), 355 X 235 mm. Színes kéziratos lap. A rétek zöld alapon rövid függőleges vonalkacsoport- tal, az erdők szürke alapon fa-körvonalakkal, a szántók szürkés zöld alapon vízszintes vonalkázással, a gödrök a peremen elhelyezett egyszerű rövid parallel csíkokkal vannak jelezve. A szintvonalak finom piros vonalak. Az épületek piros alaprajzban, faépületek sárga alaprajzban vannak adva. Hegyrajzi csíkozást nem alkalmaz. Kiválóan gondos és finom rajzó kézirat.