Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
XI. Az Institutum Geometricum térképi alkotásai
Voltak Duna-csatorna tervei is, a Rákos-patak szabályozása is sokat foglalkoztatta. Közben az egyetemen mint repetens adjunktusi munkát is végzett a fizikai tanszék mellett. 1833-ban az egyetem felsőbb matézis tanszékére hirdettek pályázatot, amelyen részt vett és 1835. szept. 5-én ki is nevezték. Még azon évben meghívta a bécsi egyetem is, ugyancsak a felsőbb matézis katedrájára, amelyre azután sok huzavona után 1836-ban ki is nevezték. Petzval a bécsi egyetem dísze lett és ott világhírű tudóssá fejlődött. Legfőbb tudományos eredményeit a fényképészeti lencsék szerkesztésében és számításában érte el. A Petzval-léle ob- jektívek olyan haladást jelentettek a fényképezés terén, amelynek megismétlődését ma sem érte el az optikai tudomány. Eredményei világhírűek voltak. Foglalkozott Petzval más optikai problémákkal is, pl. a mikroszkópi lencsékkel, messzelátokkal is. Kétségtelenül ő volt az Institutum Geometriáimnak nemcsak legnagyobb neveltje, hanem azok között is első, akik nem a földmérői és vízépítési munkálatokban alkottak nagyot, hanem a műszaki tudományok, az ő esetében az optikai haladás területén, lettek világhírűvé. 1873-tól a Magyar Tudományos Akadémia kültagja volt. 1891-ben Bécsben halt meg. XI. Az Institutum Geometricum térképi alkotásai Az Institutum nem adott sem gépészeket, sem építészeket, sem vegyészeket, hanem adott mindenekelőtt kiváló földmérőket és térkepírókat meg vízépítőket, akiknek szintén a térképezésben és felmérésben kellett legtöbbet teljesíteniük. így érthető, hogy a magyar kartográfia történetében az Institutumnak egészen külön és önálló fejezetének kell lennie. Neveletjeinek mérnöki és tudományos munkásságát már az eddigiekben is főleg csak a térképi alkotásokkal volt módunkban lemérni. Most egy rövid vizsgálatot kell még arra is fordítanunk, hogy fennállása ideje alatt mit tett a magyar térképtudomány érdekében. Már eddig is többször rámutattunk arra, hogy mielőtt az Institutumban nevelt mérnökök elhagyták volna iskolájukat,, nagyszámú és kiváló magyar mérnök dolgozott az országban térképíráson, felmérésen. Az Institutum tehát nem tekinthető a magyar földmérés és térképírás megalapozójának, hanem legfeljebb továbbfejlesztőjének. De hát mutatkozik-e működésének következményeként valami haladás a magyar térképírásban?
