Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

X. Az Institutum Geometricumban oklevelet nyert nagynevű mérnökök - 12. Petzval József

általános és technikai fizikai tanszéke rendes tanárának nevezték ki. 1862—1871 igazgatója volt a Műegyetemnek, majd az megkapván a végleges egyetemi szervezetet, 1871-ben Szloczek lett első rektora. 1875—79 között ismét négy évig viselte a rektori méltóságot. Az Akadémia már 1858-ban lev. tagjává választotta, 1860-ban rendes tag lett, 1872-ben pedig igazgatósági tag. Előbb a természettudományi osztály elnöke, majd 1886—1889. között az Akadémia másodelnöke volt. 1872-ben a közoktatási tanács alelnöke, 1874-ben a középiskolai tanárképző igazgatója és a tanárvizsgáló bizottság elnöke volt. Számos természettudományi szervezetben viselt tisztséget.

Szíoczek már nem abban a mérnöki nemzedékben nevelkedett az Intstitutumban, amely legfőbb feladatát a vízépítésben találta meg. Ilyen irányú munkássága már egészen hiányzik. Tudományos munkássága eléggé széles skálájú, de mégis főleg a fizika és a matézis területén mozog. Inkább a tudományszervezés, mintsem a tudományos kutatás munkása volt; főleg a modern műszaki tudomány megszervezésében szerzett nagy érdemeket.

12. Petzval József. Egészen külön kell megemlékeznünk Petzval Józsefről, mert míg a fenti nagy mérnökök csak magyar * nagyok voltak, addig Petzval József világhírnevet szerzett magának és a magyarságnak. Igaz ugyan, hogy; magyarságát azon az alapon tagadják,' hogy születési helye (Szepesbéla) ma nem esik Magyarország területére, s hogy tudományos munkásságának javarészét mint a bécsi egyetem tanára teljesítette. De hogy magyar volt és annak is érezte magát és mások is annak érezték, azt éppen a legutóbbi időkben alaposan kifejtették (34/c). 1807. január 6-án látta meg a napvilágot. Édesanyja magyar volt (a Károlyi-családból származott). Késmárkon, Podolinban, Lőcsén végezte elemi és középiskolai tanulmányait, s közben már a felső matézisben is jártasságot szerzett. 1826-ban került az Institutum hallgatói sorába, amikor Schmidt János tanította a földméréstant. Ügy látszik, Schmidt egyénisége nem tudta lekötni, a matézist ellenben Wolfstein már egészen modem alapon adta elő, s Petzval főleg ebben tüntette ki magát. 1828- ban kapta meg mérnöki oklevelét, de matematikai tanulmányait a bölcsészeti karon tovább is folytatni kívánta, s még akkor is folytatta, amikor Pest város meghívta mérnöki hivatalába, amelynek vezetője akkor a kiváló Degen Jakab volt. Itt főleg a Lipótváros felmérésével és szintezésével foglalkozott, azonkívül a dunai árvédelmi munkálatokat is sikeresen oldotta meg.

148