Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

X. Az Institutum Geometricumban oklevelet nyert nagynevű mérnökök - 8. Keczkés Károly

„Uebersichts Karte des im Jahre 1838 erhobenen Theiss Flusses von Técső bis Felső Luchy. 1839.”. Ez kéziratban maradt fenn három lapon. Ügy látszik tehát, hogy későbbi munkássága a Felső-Tiszán folyt le. Bizonyos, hogy az ő vezetése alatt készült a „Tisza-mérés központi intézete” műveként a következő kéziratos térképsorozat is: „Vízhelyzeti térkép az egész Tisza folyóról és ennek árhatáráról. Buda, 1845”. E nagy munka 22 lapból áll.

Ezt megelőzőleg azonban a Maroson is dolgozott Lányi. E munkálatainak eredménye „A Maros átnézeti térképe. 1842”. Ez is kéziratban maradt ránk.

A tiszai munkálatokban tehát Huszár, Lányi, Vásárhelyi,

Keczkés váltották fel egymást. Jellemző, hogy az Institutum legnagyobb vízimérnök-neveltjei valamennyien részt vettek ennek a legmagyarabb folyónak árvízvédelmi munkálataiban. Velük azután lassan ki is merült az institutumbeli nagy vízépítők sora.

8. Gánóczi Keczkés Károly (sz. Lőcsén, 1799. nov. 18., m. oklevél 1823. szept. 16., megh. 1856. nov. 23.). Még szigorlata évében a Duna-térképezés mérnökévé nevezték ki. 1829-ben hajózási mérnökké léptették elő, majd 1837-től a pozsonyi Duna- szakasz szabályozásán dolgozott. Ez idő tájt egy olaszországi tanulmány ütőn is részt vett, ahol akkor nagy vízi munkálatok folytak. Hazatérése után, 1844-ben az Országos Építési Igazgatóság mérnöke, s néhány hó múltával annak igazgatóhelyettese lett.

1840-ben Pest város csatornázási problémájának megoldásával foglalkozott. Erre vonatkozó térképei ma is megvannak (Főv. kvtár, B. T. 278.), címe: „Situations und Niveau Plán über die systematische Regulirung der unterirdischen Abzugs-Kanäle im ganzen Umfange der königl. Freystadt Pest. 1840”.

Szoros kapcsolatban állott Vásárhelyivel, s így később a Tisza-szabályozás kötötte le őt is. Vásárhelyi halála után, 1847-ben ő lett a Tiszatársulat főmérnöke. Közeli kapcsolatba került Széchenyivel is, aki Keczkést Vásárhelyi után legtöbbre becsülte. 1848-ban Széchenyi mint miniszter őt bízta meg a Duna-szabályozás terveinek felülvizsgálatával is. A szabadság- harc egy ideig véget vetett ezeknek a munkálatoknak, bukása után pedig Keczkést az osztrák kormány kinevezte előbb országos középitési felügyelőnek, majd 1853-ban Bécsbe rendelték és rábízták a magyarországi vízépítési ügyek irányítását. 1855- től ismét az alsó-tiszai árvédelmi munkálatok felülvizsgálatán

10 Inatitutum Cieometrlcum — 99142 8|i> 145