Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

VI. Az Institutum Geometricum tanárainak tudományos munkássága

tereptárgyakat vettek fel a térképre, illetőleg melyekre volt megállapított jelük. Ezek a következők: 4. Tavak és állóvizek. 5. Mocsaras helyek. 6. Kiszárított mocsarak. 7. Hajózható mesterséges csatornák. 8. Elpusztult csatornák. 9. Boltozatos kő- hidak. 10. Gerendahidak kőlábbal. 11. Gerendahidak falábbal. 12. Hajózsilipek. 13. Kisebb zsilipek, amelyek a mocsarak vizét a csatornákba eresztik. 14. Malomzsilipek. 15. Úsztatott fa kifogására használatos rácsművek. 16. Csapógátak minden fajtája. 17. A partvédő művek. 18. Jó állapotban lévő parti vontató utak. 19. Ugyanazok rongált állapotban. 20. Ép töltések. 21. Megrongált töltések. 22. Állami utak. 23. A töltések tetején vezető utak. 24. Kocsiutak. 25. Víz alatti sziklák. 26. örvények. 27. Zátonyok. 28. Homokos partok. 29. Magas és süllyedt partok. 30. Mindennemű vízimalmok. 31. Révek. 32. Megyehatárok. 33. Kerületi határok. 34. Városok. 35. Mezővárosok. 36. Nagyobb falvak. 37. Kisebb falvak. 38. Magános házak. 39. Várak. 40. Magános templomok. 41. Jelül állított magános keresztek.

E nagyon értékes adatsor meggyőzhet bennünket arról, hogy az Institutumban Rausch professzorságának idejében elsősorban még a vízrajzi tereptárgyak térképezésére helyezték a fősúlyt. Négyszer tíz térképjellel dolgoztak csupán, de ezek nagyobbik része vízrajzi elemet ábrázolt. Jellemző ez a tény, mert rávilágít egyúttal arra is, hogy egy valóban víz alatt fekvő ország felmérését kellett megoldaniuk az első magyar mérnököknek, ahogy arra már II. József szervező rendelete is utalt.

Térképjeleit megmagyarázva, így folytatja Rausch térképezési utasításait (kivonatosan; az eredeti latinul). A tapasztalat szerint az emberi társadalom legfontosabb kötelességeihez tartozik a folyók szabályozása, hajózhatóságuk fenntartása, véd- gátak szabályszerű építése. Éppen ezért szükséges, hogy a mérnök a rábízott kerületben megismerje milyen bajok vannak ott, melyeket lehet megakadályozni, s milyen módon tud azoknak ellenállani. Ebből a célból fel kell mérnie és le kell írnia kerületét. Mindenekelőtt az I. táblázat jelzéseivel készítse el e terület térképét, hogy a folyók természetét megismerhesse. A felvételnél olyan mértékarányt használjon, hogy egy-egy mérföldet vagy 4000—4000 ölet válasszon el egymástól a mérővesszőn. Ha egy területet több térképen kell ábrázolni és ezen nem lehet segíteni, s azon folyó is vezet át, úgy kell ábrázolni, hogy a folyó y2—1/i mérföldnyi távon mindkét lapon felismerhető legyen. Éppen ilyen gonddal kell figyelni a folyóból kiszakadó vagy abba visszatérő hajózható mellékágakra is, vagy pedig azokra, amelyek hajózhatókká tehetők. Meg kell figyelni

106