Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)
VI. Az Institutum Geometricum tanárainak tudományos munkássága
a folyó azon részeit is, amelyeken a partok pusztulnak. Figyelni kell a folyók azon részére is, ahol mocsarakkal érintkezik, vagy ahol mocsarak szakadnak ki belőle. A főfigyelmet tehát Rausch mindenekelőtt a vízrajzi térképezés feladataira törekszik irányítani. Nem kerülheti el figyelmünket az sem, hogy éppen a vízrajzi térképek érdekében kívánja az egységes jelkulcs bevezetését. Rausch a további táblákon valószínűleg a fenti jelkulcs alkalmazásával mintatérképeket ábrázolt, amelyeken bizonyos feladatok megoldását mutatta be. A II. tábla olyan területet ábrázolt, a leírásból kivehetőleg, amelyen egy folyó különböző helyein különféle vízi munkálatokat kellett elvégezni. A megépítendő berendezéseket átmet- szetekben is bemutatta. A III. tábla a folyókanyarok átvágását és az átmetsző csatorna építési módját, irányát, továbbá azokat a csapógátakat- mutatta be, amelyek szükségesek voltak a víznek az új mederbe való terelésére és a régi mederből a víz elvonására. A IV. tábla olyan hegyet ábrázolt metszetben, amelynek oldalán út vezetett felfelé, közbeeső boltozatos híddal (viadukt?), s megmagyarázta, hogy egy ilyen hegyi út építéséhez szükséges annak kezdő- és végpontján libellálást végezni. Az V. táblán egy járás területének térképmintáját ábrázolta Rausch, amelynek felduzzadt vize árvizet okoz, tehát csatornák építésével ármentesíteni kell. Megmagyarázza, hogy e célra miként kell a terepet szintezéssel felvenni. A választott fixpontot a térképbe kettős köröcskével kell berajzolni, a külső köröcske fekete, a belső piros legyen, a központban ponttal. Ettől kiindulva több pontot kell szintezni, s azokat a térképbe fekete pontokkal bejelölni. Be kell jegyezni a fixponthoz való magasságkülönbségeket, ugyanígy azoknak a meder fenékhez, kis vízálláshoz, közepes és magas vízálláshoz való magassági viszonyait. Rausch VI. mintatáblája azt mutatta be, hogy miként kell végrehajtani az állóvizek lecsapolását és elvégezni a terület kiszárítását. A VII. tábla tartalmazta a mértékarányok értékeit, hogy egységes eljárásokat lehessen követni a felméréseken. Meghagyja, hogy egy bécsi hüvelyk utak, folyók, mocsarak térképein tegyen ki 100, esetleg 40, vagy legfeljebb 10 ölet, de szintezési térképeken legfeljebb 10 ölet. Birtoktérképeken csak 5 ölet, városi térképeken 2 vagy csak egy ölet, épülettervrajzokon, hidak rajzán azonban ne legyen több x/2 ölnél. 107
