Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum (Tankönyvkiadó, Budapest, 1955)

V. Az Institutum Geometricum tankönyvei és tananyaga

kerül tárgyalásra. Különösen érdekes a növények természetrajzi anyaga, amelyben a növények külső részei, belső szerkezetük, a növényi nedvek és az azokat szállító edények, a csírázás és fejlődés, a növények tápláléka és váladéka, betegségeik, a magvak megtermékenyítése és a növények szaporodása, végül a növényekről való más tudnivalók vannak. Ez az anyag meglepően modern volt a maga korában. Egy tábláján már a növény szárának metszeteit, edénynyalábjait stb. mutatja be. Hogy mennyire kora színvonalán állott Mitter- pacher műve, azt angol, német, francia és latin nyelvű munkákra való hivatkozásai és idézetei bizonyítják, főleg az általános növénytani részben. A gyakorlati részben tapasztalati ismereteinek bőségével lep meg. Különösen feltűnő, hogy milyen gazdag talajismeretei vannak. Könyve második kötetében a szőlőművelés, erdőgazdaság, állattenyésztés, baromfitenyésztés, méhészet, végül a selyemtenyésztés kerül tárgyalásra. Nagyon érdekes a mű függeléke, amely a földbirtokok természeti sajátságairól és a földet művelő emberről szól, az utóbbiban igen emberséges felfogást vallva a jobbágyi munkásságról.

Akkor is úgy tartották, ma is úgy látjuk, hogy a mező- gazdasági ismeretek nem szükséges tartozékai a mérnöki tudománynak; de hogy azok az ismeretek, amelyeket Mitterpacher eme művében lefektetett s az egyetemi tanszékről hallgatóinak előadott, feltétlenül hasznosak voltak, főleg a maguk korában, az semmiképpen sem vonható kétségbe.

Mitterpacher Lajos számos értékes mezőgazdasági értekezést is adott még a mezőgazdasági tudományok köréből, ezek azonban már részletproblémák és nem tartoznak előadási anyagához.

e) Technológia (.,Műtan“)

A mezőgazdaságtan járulékos része volt az Istituturnon a technológia, sőt néhány évig egyedül maradt, a mezőgazdaságtan nélkül. A nagy szorgalmú és széles látókörű Mitterpacher Lajos már 1794-ben megírta ennek a tárgynak tankönyvét is „Technológia Oeconomica” címen. Lényegében nem más ez még, mint bizonyos házi készítmények, tápszerek elkészítésére való utasítások gyűjteménye. Nagyon érdekes, hogy mit kellett akkor az Institutum hallgatóinak tanulniuk a technológiából. Egyúttal az egyetemi vegyészeti oktatás csírái is ezek a dolgok. Az első magyar technológiai mű anyaga a következőket öleli fel (kivonatosan): kenyérsütés, a keményítő, a csiriz, a polenta,

100