Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
8. Rét- és legelő
Mivel a xnásodvetések zöme töm eg-takarmány, főleg a nitrogénéllátásra kell használni és azt a vetés előtt és a rohamos növekedéskor adott öntözéssel kell kiadni. A korán lekerülő (VI. hó közepéig) őszi takarmánykeverék után rövid tenyész-idejű magkukoricákat és silókukoricát termeszthetünk. Kukoricából az Mv-40, Red-King, Csinquatinó fajtákat érdemes vetni. Silónak a tapasztalatok szerint az Mv-39 és Mv-A8-as fajták bizonyultak legjobbnak. A későn lekerülő (VT-VH.hó) gabonafélék után csak érdemes tarlóvetést alkalmazni, ha a vetéstől számítva még 65-70 nap van hátra október első hetéig, amikor a hosszú hideg éjszakák miatt a fejlődés megáll és várhatók az első őszi fagyok is. Erre a célra a kukorica-csalamádé, szu- dáni für, napraforgó csalamádé, fehérmustár alkalmas. A másodvetés előveteménye általában kiszáradva hagyja vissza a talajt. Vetés előtti jó minőségű talajmunkát csak akkor tudunk végezni, ha előöntözésképpen 50-60 mm vízmennyiséget adunk. Vetés után az erőteljes és egyenletes kelés érdekében kelesztő öntözést kell adni; előöntözés esetén 30^10 mm-t, anélkül pedig 50 mm-t. Kelés után az öntözéseket a talaj nedvességtartalmától függően kell megvalósítani. így sohasem szárad ki a talaj annyira, hogy vízhiányban szenvedjenek a növények. Egy-egy öntözésre 40-50 mm-t kell adni. Az öntözést szeptember elején be lehet fejezni, mert a hüvösödő éjszakák miatt a növények az ekkor adott vizet már nem értékesítik kellőképpen. 8. RÉT ÉS LEGELŐ A legelőket és réteket hazánkban sajnos elég mostohán kezelik. A gyepek ápolását, gyomtalanítását és trágyázását legtöbb esetben elhanyagolják, ezért ősgyepeink terméshozama kicsi. A huzamosan ható extenziv körülmények miatt a legelők füösszetétele kedvezőtlen. Öntözéssel sem lehet a ,termés mennyiségét lényegesen emelni, mert az értéktelen, alacsonyra növő füfélék nagyobb termésre képtelenek. Csak több év kitartó ápolási, trágyázási és öntözési munkája során lehet a füösszetételen változtatni. Jó tápanyag és vízellátás mellett előtörnek az értékesebb füfélék, amelyek már nagyobb termésre képesek. Az esőszerü öntözés vizkiszolgálási költsége 1 m3 vízre számítva lényegesen több az árasztó öntözésnél. A legelő nagy vizmennyiséget igényel. Az öntözés költsége igy, esőztető módon igen sok, amivel átalában nem áll arányban az elérhető többlettermék értéke. Ósgyepek öntözésénél gazdaságossági okokból általában nem javasolható az esőszerü öntözési mód alkalmazása.- 46 -
