Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)

9. Zöldségnövények

Mesterségesen telepített gyepek esetében a legelőt alkotó füféléket tudatosan a cél érdekében válogatjuk össze. Helyesen kialakított arányok esetén a mesterséges legelő az egyik legértékesebb takarmányforrásá válik. Szarvasi tapasztalatok szerint kiegészítő takarmányok nélkül is alkalmas tejelő tehenek ellátására. Mivel ebben az esetben az olcsó, tápanyagokban gazdag takarmány és az egészségügyileg oly hasznos legeltetés párosul, a jó mesterséges legelő az egyik leggazdaságosabb kultúrává lép elő.

A mesterséges legelőtől várt nagy terméseket csak bőséges tápanyagellátással lehet biztosítani. A legelő nitrogénigénye nagy, de bőséges nitrogéntrágyázás háttérbe szoritja a pillangós növények szaporodását Ezért a nitrogént elsősorban legeltetések után, fejtrágyázás formájában adagoljuk. Pétisóból alaptrágyaként 40-50 kg/kh-t, fejtrágyaként 200-250 kg/kh-t elosztva adjunk. A foszfor- és káliumtrágyákat alaptrágyaként ősszel kell adni. Szuperfoszfátból 2-300 kg/kh-t kálisóból 100 kg/kh-t.

A legelő öntözését használatával kell összhangba hozni. Kulturlegelő a szakaszos legeltetést feltétlenül meg kell valósítani. A szakaszok kialakítását és nagyságát úgy kell meghatározni, hogy az egész terület legeltetése legfeljebb 30-35 nap legyen és egy szakaszon 4-6 napnál tovább az állatok ne legeljenek. Az öntözést a legeltetést követő ápolás után kell elvégezni.

Egy öntözésre 60-70 mm vizet kell adni. Ezzel a módszerrel a legeltetési idény alatt a mesterséges legelő 4-5 öntözést kap.

9. ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK

Hazánk természetes csapadékmennyisége legtöbb zöldségnövényünk eredményes termesztéséhez kevés. Még kedvezőtlenebbek a vízellátási viszonyok, ha a csapadék egyenlőtlen eloszlását is tekintjük. A melegebb déli részeken a nyári melegben a növények párologtatása nagy és vízigényük kielégítése a természetes csapadék által nem biztosított. Ilyen helyeken a zöldségnövények termesztése öntözés nélkül bizonytalan és nem gazdaságos.

A zöldségfélék termesztésénél a termés minősége döntő a termés értékénél. Sokszor a termés tömege kevésbé befolyásolja az összes értéket, mint a minőség. Rossz vízellátás mellett azonban jó minőség általában kevésbé érhető el.

Vízellátás szempontjából zöldségnövényeink az alábbiak szerint csoportosíthatók:

1. Feltétlen öntözést igénylő zöldségfélék. Ezen öntözés nélkül nem termeszthetők. Ide tartoznak paprika, káposzta, zeller, uborka és a másodvetésü, illetve ültetésü növények.- 47 /