Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
2. Az öntözés üzemi feltételei, az öntöző üzemek berendezése
terület hányada. Ennek megfelelően az öntözési eszközök a gazdaság ösz- szes eszközértékének 80 %-át is elérhetik. Ez viszont ökonómiai szempontból nem feltétlen indokolt, mert a nagyobb értékű berendezések általában nagyobb értékű öntözésen kívüli eszközökkel társulnak gazdaságosabban. 2.4. Munkaerőszükséglet és munkaerőgazdálkodás Az öntözéses termelés hatására növekszik a munkaerőszükséglet. A növekedés mértékét a következő főbb tényezők befolyásolják:- az öntözőberendezés típusa,- az öntözéses termelés mérete és az öntözött növények vetésterületi aránya,- az öntözés intenzitása,- a növénytermelés technológiája (gépesítés, kemizálás) és- a gazdaság üzemi adottságai (távolságok, termelési szerkezet, értékesítés stb.). Hazánkban jelenleg, országos átlagban mintegy 5-8 munkanappal többet használunk fel az öntözött területen a száraz termeléshez képest, ami a növénytermesztés átlagos munkaszükségleténél mintegy 30 %-kal több. A munkaerővel kapcsolatos hatásokat több szempontból kiindulva kell mérlegelni. Egyrészt nagyobb mennyiségű, más oldalról viszont minőségileg más munkák adódnak. A kézi munkaszükséglet jelentékeny részét az öntözési munkák adják. Ez az öntözőberendezés milyenségétől és az öntözés üzemi formájától függően 1-5 munkanapot jelent az öntözött terület egy kh-jára vonatkoztatva. Ezenkívül azonban még egyéb, - az öntözéssel közvetett kapcsolatban levő - munkák (javitás stb.) is jelentkeznek. A termelési munkák mennyisége lényegesen összetettebb formában jut kifejezésre. Alapvető szempont a termelés technikai színvonala. A technikai színvonalat azonban öntözéses termelés esetén, termelés-gazdaságos- sági szempontból, feltétlenül növelni kell. Ennek megfelelően csak a gépesítés és a kemizálás együttes figyelembevételével lehet vizsgálni a termelési munkákra gyakorolt hatást is. Viszonylag kis-méretű öntözésnél nem számolhatunk nagy hatással és jelentős termelés-technikai változással sem. Hasonlóképpen van ez időszakos öntözésnél is, ahol az öntözés az adott termelési feltételek jobb, egyenletesebb kihasználását jelenti. Nagyméretű, intenzív öntözésnél viszont alapvető hatásokkal kell számolni, melyek nemcsak a kézi munkaerőt érintik. A munkaszükségletet illetően tehát egyrészt az öntözési, másrészt a termelési munkák növekedésével kell számolni. Az utóbbi azonban csak a gépesítés és a kemizálás helyzetével összefüggésben ítélhető meg.- 11 -
