Fekete István: Szántóföldi és kertészeti növények öntözése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1969)
2. Az öntözés üzemi feltételei, az öntöző üzemek berendezése
Az öntözési igény felmerülhet a munkáé róka pacitás jobb kihasználása érdekében is. Ez általában jó munkaerő ellátottságu gazdaságra jellemző. Ilyen esetben természetesen más szempontot is figyelembe kell venni, de alapvetően a munkaerő-kapacitás kihasználási lehetősége a döntő. 3. táblázat A termelés szerkezeti átalakításának és az öntözés bevezetésének hatása a munkaszükségletre, a munkaerőkapacitásnak kihasználására és a munkatermelékenységre.x Megnevezés Az öntözés bevezetése előtt A termelési szerkezet változása után öntözés nélkül öntözéssel Az összes munkaszükséglet 67 400 125 000 . 132 000 (10 órás munkanap) A rendelkezésre álló munkaerő kapacitásának kihasználása (3) 39 72 77 A 10 órás kézi munkanapra jutó termelési érték Ft 104 140 195 bruttó jövedelem Ft 50 82 130 nettó jövedelem Ft 7 18 66 X//Dr. Tóth M. - Dr. Tőzsér J. - Dr. Szalóczy B. - Dr. Kiss K.:- A domoszlói Mátragyöngye mg. tsz., víztározó és öntözőtelep létesítésével kapcsolatos gazdaságossági vizsgálatok. Kézirat. Gödöllő 1965. A táblázatból látható, hogy a gazdaság öntözés előtti termelési szerkezete nagyon minimális kapacitáskihasználást tett csak lehetővé. A szerkezetváltoztatás már lényegesen növelte a kihasználás mértékét, de öntözéssel ezt tovább lehetett javítani. Az öntözés azonban nemcsak a jobb kihasználás lehetőségét teremtheti meg, hanem a felhasznált munka hatékonyságát is növelheti. Ezt mutatják a következő táblázat munkatermelékenységi mutatói. A termelési szerkezet változtatása elsősorban csak a munkaerőkapacitás kihasználását javította nagyobb mértékben, az öntözés viszont a munka termelékenységét. Másként vetődik fel munkaerő szempontjából a gazdaságra gyakorolt hatás akkor, ha a rendelkézésre álló munkaerő kapacitás kihasználása csak minimálisan növelhető és a többletként jelentkező munkák csak részben- 12 -
