Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - Beruházások és állami támogatások
tétele a mezőgazdasági termelés tudományosan megalapozott specializá- ciója. A gyakorlat ugyanis bebizonyította, hogy ha ezt a kérdést az öntöző- rendszer működése után oldják meg, gyakran az öntözőrendszer rekonstrukcióját igényli. A mezőgazdaság termósfejlesztési irányának megszabása alapvető része az öntözés tervezési rendszerének, ezért fontos, hogy az öntözőrendszer kiviteli tervezésével organikus egységben történjék. Az állam a kolhozoknak hitelt és támogatást biztosít, hogy a mezőgazdasági hasznosításhoz szükséges eszközöket beszerez hessék. Világviszonylatban is figyelemre méltó az a munka, melyet hazánkban a legutóbbi időben a Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda az öntözőüzemek öntözésre való előkészítése terén végez. A legtöbb országban kimutatható, hogy az öntöző létesítmények fejlesztésének a helyi, üzemi igényektől elvonatkoztatott megoldásai mind az öntözési berendezések kihasználásában, mind az öntözések érvényesülésének hatékonyságára kedvezőtlenül hatnak vissza. AZ ÖNTÖZÉS FEJLESZTÉSÉNEK ÁLLAMI TÁMOGATÁSA AZ EGYES ORSZÁGOKBAN Az öntözés nagy, hosszú idő alatt amortizálódó beruházásait a termelőüzemek a legtöbb esetben nem tudják vállalni. Ezért úgyszólván a világ minden részén az állam egyrészt a beruházások jelentős hányadát magára vállalja, másrészt hosszúlejáratú hitellel, a kamatterhek egy részének átvállalásával vagy más kedvezmények nyújtásával segíti elő az öntözések megvalósítását. Olaszországban még 1933 óta fennáll a rendelkezés, mely a társulati öntözőberendezések létesítéséhez 75 —92%-os állami részesedést állapított meg tartományonként eltérő mértékben. Az egyéni gazdák kezdetben 38%- os, a hegyvidéki gazdák 50%-os állami támogatást kaptak. Az esőszerű öntözés elterjesztése érdekében az állami hozzájárulást 60%-ra emelték. Ugyanakkor az állam 30 év alatt törlesztendő hitelt is nyújt öntözőberendezések létesítéséhez, melynek kamatterheit 45%-ban magára vállalja. Figyelemre méltó, hogy az öntözőberendezések kihasználását is hitelekkel segítik elő. Un. ,,forgóalap”-ot nyújtanak az igazolt beruházási költségek 73°/-áig, öt év alatt törlesztendő kölcsön felvételére, 3%-os kamat mellett. Az állami támogatás mértéke bizonyos értelemben vidékenként, a termelés intenzitását és adottságokat figyelembe véve változik, de általánosságban e két szélső érték 75 95% között változik. Konkrétan a veronai terület öntözőtelepei esetében az állami támogatás mértéke átlagosan 75% volt. A Szovjetunióban jó alapokon folyik az öntözés fejlesztése, mert az öntözőrendszerek és berendezések minden építési költségét az állam vállalja magára, beleértve a vízlevezető hálózatot és a tereprendezés költségét is. Az állam egyszeri beszerzés formájában a gépeket, csöveket, szórófejeket is átadja a kolhozok, szovhozok részére, melyeket csak az üzemen belüli létesítmények amortizációja és fenntartási költsége terhel. Vízdíj nincs. Ugyanakkor az állam a kolhozoknak hiteleket és támogatást biztosít, hogy a mezőgazdasági hasznosításhoz szükséges eszközöket beszerezhessék. 54
