Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - Beruházások és állami támogatások
BERUHÁZÁSOK ES ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK A BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA A beruházások alakulása jelentős mértékben kihat az öntözések megvalósulására. Minél korszerűbb, nagyüzemi műszaki berendezéseket valósítunk meg, a beruházási igény annál nagyobb. Ugyanakkor jelentős beruházási igénnyel lép fel a mezőgazdasági üzem öntözésre való felkészítése, a termelés szerkezetének megváltoztatása, az öntözés érdekében is szükséges üzemi centralizáció és a mezőgazdaság termelés jelentős intenzifikálása. A tervezett termelési és gazdasági paraméterek csak e feltételek biztosítása esetén valósíthatók meg. Kihat a beruházások alakulása az öntözés költségeire is, mivel egyes öntözőberendezések esetében az a.mortizációs költségek megközelítik a költségtényezők 50%-át. Az öntözőtelepek berendezési költségei az egyes országokban igen nagy szóródást mutatnak. A szlovákiai fejlesztési tervekben ha-ként kb. 14 000 Kös beruházási költséggel kalkulálnak. Ehhez hozzáadva a meglevő állóalapnak a termelési szerkezet változása folytán szükségessé váló átalakításával járó további költségeket, akkor az 1 ha öntözőterület beruházási költsége meghaladja a 20 000 Kés t. Hazai és külföldi tapasztalatok egyaránt óva intenek attól, hogy az öntözés fejlesztését nem lehet elvonatkoztatni a vízrendezési és egyéb problémák egyidejű megoldásától, másrészt az öntöző üzem speciális felkészítésétől. Az SZKP Központi Bizottságának 1965 márciusában tartott plénuma megtárgyalta a vízrendezés nélküli öntözés „teóriáját”, és olyan határozatot hozott, hogy nem lehet öntözőrendszert üzembe helyezni a lecsapoló vízvezető rendszerek kialakítása nélkül. Azok az átmeneti beruházási, eszköz- és üzemelési költségmegtakarítások, amit elértek az öntözések vízrendezés nélküli létesítése során, hihetetlen kárt okoztak a kolhozokban és szovhozokban. Egyes elszikesedett, elmocsarasodott területeket még művelésbe sem lehetett vonni. A mérnöki munka legfőbb feladata a vízrendezés, az elszikesedés elleni védelem. Az SZKP KB 1966. májusi plénuma megállapította, hogy nagy az eltérés a vízépítési munkák és az öntözőterületek hasznosítása között. Alacsony a meliorációs munkák minősége, kicsi a vízrendezett terület, nem történtek kellő intézkedések a károk csökkentésére, sok a nem tereprendezett terület, és túlságosan nagy területeket sajátítanak ki a főművek részére. Az öntözés és mezőgazdasági termelés növelése nem oldható meg az új progresszív öntözési módok nélkül. A felületi öntözés fejlesztése mellett ki kell szélesíteni a gépi esőztető öntözést. Az új technika bevezetése a legradikálisabb mód, eszköz az öntözés minőségének megjavítására. A/. öntözőrendszerek magas színvonalú tervezésének egyik legfőbb fel 5.1
