Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - Az öntözés területi fejlesztése, egyes gazdaságok fejlesztési előirányzatai Európában

Santini szerint Olaszországban az öntözés elsőrendű célja az agrotechnika és genetika legmagasabb fejlődési fokán elérhető maximális terméshozamok szintjén biztosítani a termést. Azt is mondhatjuk, hogy ilyen szempontból akár közvetlenül, akár közvetve — minden növényi kultúrának hasznos az öntözés, minthogy a növény-, illetve ezen belül a takarmánytermesztés hozamainak növekedése az öntözés hatására minden gazdaság számára nagyobb szervesanyagtömeget biztosít. Egyes kultúrák termesztése öntözés nélkül nem is lehetséges, így pl. a zöldségeké, a virágoké, déligyümölcsöké és az őszibaracké. Más kultúrák termesztése viszont a gazdákat

különösen az ország déli részeiben - túl nagy kockázat elé állítja a csapadékmentes időszakokban. Ma az öntözést már olyan kultúráknál is alkalmazzák, amelyeknél korábban nem is gondoltak erre a lehetőségre, nevezetesen a borszőlő és csemegeszőlő, valamint az olajbogyók termesztésénél.

A szőlőt és a gyümölcsöt a magasabban fekvő területeken és az ország déli részén, a zöldségféléket a sík folyómenti területeken, a rizst elsősorban a Pó völgyében termesztik, ami a belső ellátás és az export szempontjából is jelentős.

Ausztriában főleg rét-legelőt, takarmányféléket (lóhere, lucerna) kevés cukorrépát és burgonyát öntöznek.

Belgiumban a természetes folyók, csatornák mellett húzódó rétek, legelők hozamának javítására alkalmazzák az öntözést.

Dániában takarmánynövényeket, szamócát, takarmánygabonát és burgonyát öntöznek.

A Német Szövetségi Köztársaságban a régebbi eredetű (szennyvíz) öntözések rét-legelő és takarmányféléket látnak el vízzel, a többi kultúrát esőszerű berendezésekkel öntözik.

Bulgáriában minden növény öntözhető. Jelentős a kalászosok és az öntözött zöldségfélék aránya. A Szelő Piszarevo-i öntözőrendszerben öntözött

a kalászosok 34,5%-a,

a kukorica 17,2%-a,

a cukorrépa 17,2%-a,

a szántóföldi zöldség- és szőlőiskola 31,1%-a.

Az elért termésátlagok: kalászosoknál 45 q/ha, kukoricánál 80 q/ha, cukorrépánál 600 q/ha (öntözés nélkül 300 q/ha).

Görögországban az éves vetésű kultúrák az öntözött terület 83%-át foglalják el, ezen belül 20% a gyapot, 10% a zöldség. A gyümölcsfák az öntözött terület 11%-án, az olajfák 4%-án és a szőlők 1%-án terülnek el.

Lengyelországban az öntözés jelenleg főleg a rétekre és a legelőkre korlátozódik. Egyéb öntözött kultúra (cukorrépa, burgonya) viszonylag kevés.

A Szovjetunióban sokféle és kiterjedt az öntözött kultúrák száma: Közép- Azsiában elsősorban gyapotot, rizst, zöldségféléket, szőlőt és gyümölcsöt, Ukrajna déli részén, az északi Kaukázusban és a Krím félszigeten, valamint a Volga-medencében és a központi körzetekben zöldségféléket, burgonyát, gabonát, rizst és rét-legelőt öntöznek.

Magyarországon az öntözéses termelés iránya a korábbihoz képest szinte minden mezőgazdasági üzemben megváltozik. Előtérbe kerül az öntöző50