Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

II. rész: Dr. Dobos Alajos: Az öntözés műszaki tervezése - Dr. Ijjas István: A vízszállító cső- és csatornahálózat méretezése elektronikus számítógéppel

amelyeken belül nincs olyan hidráns, amelyre vonatkozóan az üzemi nyomást meg keli vizsgálni (pl. a geodéziai magasság miatt).

A csőszakaszra vonatkozó jelölések: lj — szakasz hossza;

dj építésére felhasználható i-edik csőátmérő;

Tj építésére felhasználható különböző csőátmérők száma,

ljj a szakasz i-edik átmérőből készített részének hossza;

Qkj szakasz vízhozama a k-adik üzemállapotban;

Ej[Qkj\— szakasz i-edik átmérővel készített részén keletkező fajlagos nyomásveszteség a i-adik üzemállapotban, hkj szakaszon a L aciik üzemállapotban keletkező nyomásveszteség;

n szakaszok száma a csőhálózatban;

bjj a /-edik szakaszon alkalmazott i-edik átmérőjű cső fajlagos építési

költsége;

B - építési költség, illetve optimális építési költség;-#max - építési költség a legnagyobb csőátmérők alkalmazása esetén.

AZ ELSŐ MATEMATIKAI MODELL

Az öntözőberendezés csőhálózatának méretezési feladata a következőképpen fogalmazható:

Határozzuk meg egy elágazó csőhálózat csővezetékeinek (ezeken belül a csőszakaszoknak) az optimális átmérőit akkor, ha ismert a szivattyútelepről kiinduló nyomócsőben a nyomásszint, a hidránsoknál biztosítandó üzemi nyomás, a mértékadó üzemállapotok és az ezeknek megfelelő vízhozam összetétel, valamint a mértékadó pontok és azok terepszintje.

Matematikai modell ismert szivattyú emelőmagasság esetén

A feladat a következő:

A csővezeték átmérőit úgy kell megválasztani, hogy a legkedvezőtlenebb elhelyezkedésű hidránsoknál is biztosítsuk a szükséges vízhozamot, a kívánt nyomást, és érjük el a csőhálózat minimális építési költségét.

Ismert a szivattyúteleptől a p-edik mértékadó pontig megengedhető nyomásveszteség:

Ap =H1-\-Hk- Hbk Hhp IIp. (1)

Adottak a gyártott és beszerezhető átmérőjű csövek (azok, amelyek a csőhálózat építésére felhasználhatók) és a csővezetékekben megengedett legkisebb, illetve legnagyobb sebesség.

Vizsgáljunk egy tetszőleges csőszakaszt, és tételezzük fel, hogy a szakaszt az összes alkalmazható átmérőjű csőből, teleszkopikusan, úgy építik, hogy a vízsebesség a szakasz lehetséges legnagyobb vízsszállítása esetén sem

24Ú