Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A termelés koncentrációjának és specializálódásának vizsgálata

26%-kai), a kisebb tápértékű takarmányokkal szemben (pl. a silókukorica vetésterülete 56%-kal, az egynyári szálasoké 12%-kal csökken), ami elsősorban az öntözés belépése, illetve a kettős termesztés lehetősége következményeként várható.

Hasonló tendencia mutatkozik az árunövénytermelésben is. Az árunövények számának csökkenése elősegítette a későbbiek során is termelendő növények koncentrációját. Ezt bizonyítja például a magas termelési értékű rizs vetésterületének 55%-os, a burgonya vetésterületének 82%-os növekedése.

A növénytermelés árbevételének alakulását a 65. táblázat összehasonlítva az árunövények vetésterületének változásával, olyan összefüggést tapasztalhatunk, ami a gazdaságok árunövénytermelésre vonatkozó specializációs törekvéseit bizonyítja.

Megnevezés

A bázis időszakban %

A fejlesztési időszak utolsó évében

Növekedés bázis = 100«;

Kenyérgabona

51,9

42,1

15,5

Rizs

3,1

5,2

134,7

Ipari növény

20,1

24,2

32,4

Burgonya

9,8

14.2

10(5,2

S zánt óföld i zöldség

9,1

14,3

124,0

összesen

100

100

42,5

A kenyérgabona a fejlesztési időszakban is a legjelentősebb árutermelő ágazat. Bár részaránya csökken, a termelés volumene mégis növekszik, ami a bázisidőszakhoz viszonyított 15,5%-os árbevétel növekedés mutat. Jelentősen növekszik a rizs, a burgonya és a szántóföldi zöldség árbevétele. A burgonya árbevétele és a gazdaságok e növényre történő spéciiizáiódása a gépesítés színvonalának emelkedésével várhatóan magasabb lesz, mint a tervezett.

A növénytermesztésben a jól gépesíthető növények vetésterülete nő, ami kedvez a magas kézierőigényű szántóföldi zöldségtermelés koncentrációjának. A kenyérgabonához hasonlóan a többi árunövény árbevétele is növekszik a fejlesztési időszak végére, ez egyben az ágazatok árutermelésének fokozását is jelenti.

AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS VIZSGÁLATA

A 66. táblázatot vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az állattenyésztés jelentősége fokozódik. A bázisidőszakban nem szerepeltek állattenyésztő termelési irányú gazdaságok. A fejlesztési időszak végére viszont az arányuk 57,6%. Ez az arány az új közgazdasági szabályozók hatására várhatóan növekedni fog.

12 Az öntözés

177

65. táblázat

Az árbevétel bázisidőszakhoz viszonyított változása