Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A táj termelési és gazdálkodási színvonala
41. táblázat A főbb növények termésátlagának és összes termésének a fejlesztési időszak végére várható növekedése a bázisévhez viszonyítva Megnevezés Átlagtermés növekedése q/ha Átlagtermés növekedése o/q összes termés növekedése % Kenyérgabona 4,7 15,0 27,0 Rizs 2,3 8,0 62,0 Cukorrépa 173,8 49,0 48,0 Burgonya (17,8 40,0 157,0 Kukorica 18,8 42,0 63,0 Takarmánygabona 5,7 22,0 3,3 Évelő pillangós 18,2 36,0 73,0 Silókukorica 350.0 145,0 9,0 A műtrágya-felhasználás 1966 1968-ig szinte lineáris növekedést mutat. A 99 gazdaságban a vizsgálat szerint 1966-ban 6661 vagon, 1968-ban pedig 9347 vagon volt a műtrágya-felhasználás, ami mintegy 40%-os növekedésnek felel meg. Az egy ha közös mezőgazdaságilag művelt területre felhasznált hatóanyag mintegy 37%-kal növekedett 1966 1968 között. Az egyes megyék között a műtrágya-felhasználás viszonylag nagy szóródást mutat. Borsod megyében pl. 1968-ban 1 ha mezőgazdaságilag művelt területre 52 kg-mal kevesebb műtrágyát használtak fel. A műtrágyázás színvonala meghaladja az országos átlagot, mert a 99 gazdaság átlagában felhasznált műtrágya hatóanyag pl. 1968-ban 1 ha mezőgazdaságilag művelt területre 1,44 q, viszont országos átlagban mindössze 0,94 q volt. A 33 gazdaságban — az üzemfejlesztési tervek adatai alapján — a műtrágyázás színvonala tovább emelkedik. A várható műtrágya-hatóanyagfelhasználás a fejlesztési időszak végén (243 kg/ha) a bázisévhez (122 kg/ha) viszonyítva megduplázódik. Kedvezőtlenebb a helyzet a szervestrágyázás területén. Az egységnyi mezőgazdaságilag művelt területre jutó istállótrágya-felhasználás alig haladja meg az országos átlagot. Az istállótrágyázott terület a mezőgazdaságilag művelt terület %-ában kifejezve, a 99 gazdaság átlagában 11— 12%. Az egyes megyék között jelentős a szóródás. Pl. 1968-ban Békés megyében az istállótrágyázott terület a mezőgazdaságilag művelt területből 15%, Heves megyében 8%, Borsod megyében pedig 7%. A hatásterületi gazdaságok üzemfejlesztési tervkoncepciói általában az istállótrágya-felhasználás szinten tartásával számolnak. Az állattenyésztés elemzése során egyik jelentős tényező az állatsűrűség alakulása. A 100 ha közös mezőgazdaságilag művelt területre vetítve, az összes számosállat a bázisévben 33 db volt, amely a fejlesztési időszak végére fokozatosan 49 db-ra emelkedik. Az összes közös számosállat a bázisévhez viszonyítva a fejlesztési időszak végére 49%-kal nő, ami azt mutatja, hogy az öntözésfejlesztés során az állattenyésztés szerepe növekszik. 160
