Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A táj termelési és gazdálkodási színvonala
Az állattenyésztés termelési színvonalát leggyakrabban a fajlagos hozam nagyságával mérik. Az egy anyaállatra jutó termékelőállítás általában minden állatfajnál a bázisévhez viszonyítva a fejlesztési időszakban növekvő tendenciát mutat. Az állati termékek értékesítése során ugyanez tapasztalható. Az összes húsértékesítés a bázisévhez viszonyítva a fejlesztési időszak végére 71%-kal növekszik. Ezen belül a vágómarha 38%-kal, a sertéshús 92%-kal, a vágóbaromfi 97%-kal és a vágójuh 273%-kal nő. A térség gazdaságaiban az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése indokolt. Ennek sikeres megvalósulásához elsősorban a takarmánytermesztés hozamának a növelése, valamint a koi’szerű állattenyésztési telepek létrehozása ad megfelelő alapot. A hatásterületi gazdaságok természeti és közgazdasági adottságai eléggé változatosak. A nagy eltérések ellenére is az öntözésfejlesztésre kiválasztott gazdaságokban a gazdálkodás eredményességéi kifejező főbb mutatók alakulása kedvező. A TMI vizsgálata szerint pl. az egységnyi mezőgazdaságilag művelt területre jutó árbevétel átlaga a hatásterületi öntözésfejlesztésre javasolt 91) gazdaságban (7721 Ft/ha) már 1966-ban meghaladta az ország összes gazdaságainak átlagát, amely 1968-ra még tovább (12 308 Ft/ha) növekedett. (1968-ban az országos átlag 8953 Ft/ha volt.) Az egy ha mezőgazdaságilag művelt területre jutó halmozott termelési érték mintegy 2100 -2600 Ft-tal több az országos átlagnál. Jelentős azonban a megyék közötti differenciálódás. Pl. 1968-ban Békés megyében 16 886 Bt, Heves megyében pedig 8409 Ft volt az egy ha mezőgazdaságilag művelt területre jutó halmozott termelési érték. A gazdálkodás eredményességében - a fejlesztési tervek adatai szerint további javulás várható az öntözésfejlesztés megvalósítása során. A vállalati tiszta jövedelem a 33 gazdaságban átlagában a felkészülési időszak végére több, mint másfélszeresére, a fejlesztési időszak ötödik évére pedig több mint kétszeresére növekszik (42. táblázat). „ , A felkészülési időszak A fejlesztési időszak A főágazat megnevezése Bázisévben végén 5. évében Növénytermesztés 100,0 103,0 136,5 Állattenyésztés veszteséges Egyéb tevékenység 100,0 211,0 291,6 Az állattenyésztés összességében a bázisévi adatok alapján veszteséges, de a felkészülési időszak végére már nyereséggel termel. Az egységnyi mező- gazdasági területre jutó termelési érték, termelési költség és tiszta jövedelem alakulását a 43. táblázat tartalmazza. A termelés összetétele is változik a fejlesztés során. Ezt jól szemlélteti a termelési érték főágazatok közötti megoszlása (44. táblázat). 11 Az öntözés 161 42. táblázat A tiszta jövedelem alakulása
