Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A gazdaságok elkészített üzemfejlesztési terveinek vizsgálata
Az üzemi szervezetre a fő jellemző az üzemegységrendszer. Az üzemi szervezet a területi szervezés elvén alapszik. Szabolcs-Szatmár megye öntözésfejlesztésre kerülő gazdaságainak köz- gazdasági viszonyai általában kedvezőtlennek ítélhetők. A gazdaságok zöme Csenger és Fehérgyarmat térségében helyezkedik el. Távolságuk a járási székhelytől 10 30 km, a megyei székhelytől (Nyíregyházától) 80 -100 km. A gazdaságok helyzete szállítási és értékesítési szempontból kedvezőtlen. A környező községekben vasúti ki- és berakodóhely nincs. A legközelebbi 15 — 20 km távolságra fekszik. Az áruforgalom lebonyolítása rossz minőségű makadámutakon történik, ami nehezíti a szállítást. A belső szállításra szolgáló földutak állapota is rossz, csapadékos időben szinte járhatatlanok. Az értékesítési lehetőségek szempontjából jelentős felvevő piac távol esik (Nyíregyháza). A nagy ipari központok szintén távol vannak. A helyi munkaerőfelesleg lekötésére a környéken nincs lehetőség. Az ipari munkahelyek nagy távolsága miatt, a gazdaságok munkaerőellátottsága általában jó. A megyében a termelés irányára a Nyíregyházi Konzervgyár gyakorol némi hatást. Az üzemi szervezetre meghatározólag hat, hogy a legtöbb gazdaság kis területen gazdálkodik. A kis területnagyság az üzemegységek szervezését nem teszi lehetővé. A gazdaságok túlnyomó részében csak egy központi - vegyes — major van, ami a szakosított telepek kialakítását késlelteti. Borsod megyében a göncruszkai Dobó István termelőszövetkezet üzemfejlesztési terve készült el. A gazdaság a Hernád völgyében helyezkedik el. A községben és közvetlen közelében nincs olyan ipari üzem, amely jelentős hatást gyakorolna a gazdasági termelési irányára. A gazdaság szállítási lehetőségei jók. A községet portalanított közút szeli át. A vasúti rakodó a 3 km távolságra levő Gönc községben van. Az értékesítés zömmel itt történik, ezenkívül Miskolc mint felvevő piac szintén számításba vehető. Az üzemi szervezetet illetően a brigádszervezet a jellemző. A 33 üzemfejlesztési tervvel rendelkező gazdaság nem reprezentálja a II. Tiszai Vízlépcső és öntözőrendszerei hatásterületén levő minden gazdaság közgazdasági viszonyait. Azt a változatosságot azonban, melyek a köz- gazdasági viszonyok különböző tényezőiben: a gazdaságföldrajzi elhelyezkedésben, a településviszonyokban, a piaci — áruértékesítési és beszerzési lehetőségekben, az útviszonyokban és szállítási távolságokban, az üzemi szervezetben meglevő eltéréseket illeti, s — ami a hatásterület gazdaságait jellemzi — az öt megyében elhelyezkedő 33 gazdaság adatait is hűen tükrözi. A változatosság és különbözőség mellett a gazdaságoknak egy közös jellemzőjük van, az, hogy a termelési tényezők között a víz került minimumba. A termelés további növelését az öntözéses gazdálkodás bevezetése vagy kiterjesztése során tudják megoldani. Az öntözésfejlesztés megvalósítása során jelentkező feladat sokoldalúságát a közgazdasági viszonyok vizsgálata során szerzett ismeretek is bizonyítják. 146
