Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A gazdaságok elkészített üzemfejlesztési terveinek vizsgálata
A TARTÓS TERMELÉSI FELTÉTELEK VIZSGÁLATA KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TALAJ VÍZGAZDÁLKODÁSÁRA A tartós termelési feltételek a termelés fejlesztésének mértékét és ütemét határozzák meg. A tartós termelési feltételek között összefoglalóan mindazokat a tényezőket értjük, amelyek egy adott időszakban a fejlesztés időszakában befolyásolják vagy meghatározzák a fejlesztésre kerülő ágazat megválasztását,- az ágazati technológia és termelési színvonal kialakítását. A gazdaságok tartós termelési feltételei közé egyaránt tartozhatnak a természeti, közgazdasági és üzemi adottságok. A természeti feltételek a leg- tartósabbak, legkevésbé változnak, illetve változtathatók. A természeti tényezőkön belül az éghajlati adottságok a csapadék mennyiségének többéves átlagát, a középhőmérsékletet és napfényes órák számát — a hatásterületi megyékre vonatkozóan a 28. táblázaton mutatjuk be. 28. táblázat Éghajlati adottságok Megyék Évek átlaga Lehullott csapadék mm KözéphőméreékKS Békés 1901 1950 572 10,9 1983 Borsod 1901 1950 661 9,1 1905 Hajdú 1901-1950 585 10,0 2030 Heves 1901 1950 536 10,5 2085 Szabolcs 1901 1950 583 9,5 1960 Szolnok 1901 1950 524 10,4 2062 A táblázat alapján megállapítható, hogy a hatásterületi megyék évi csapadékmennyisége 50 év átlagában 500 600 mm, csak Borsod megyében haladta meg ezt az értéket. A napi középhőmérséklet általában meghaladta a l0C°-ot. A napsütéses órák száma 1905 2085 között alakult, értéke különösen Heves és Szolnok megyékben kedvező. A természeti tényezők között alapvető a termőföld nagysága, minősége és hasznosításának módja. Mindezt a következőkben ismertetjük. A 33 üzemfejlesztési tervvel rendelkező gazdaság mezőgazdaságilag művelt területe a bázisévben 108 ezer ha volt és a fejlesztési időszak végére alig változik. A gazdaságok átlagos területe mindkét időszakban 3300 ha, tehát a föld koncentrációját nem tervezik. A mezőgazdaságilag művelt közös terület ha-onkénti átlagos aranykorona értéke 23,8 jobb az országos átlagnál (19,5 ak/ha). A földterület időszakonkénti alakulását, valamint az átlagos aranykoronaértéket a 29. táblázatban mutatjuk be. (A közös területben bekövetkezett minimális növekedés a háztáji gazdaság területének csökkenéséből adódik.) A tervidőszakban a művelési ágak arányában bekövetkező változás csak egészen kismértékű. A szántó és a gyümölcsös területi aránya 0,5%-os, 10* 147
