Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A gazdaságok elkészített üzemfejlesztési terveinek vizsgálata
A dolgozók zöme a községek belterületén lakik. A gazdaságok jelentős többsége ágazati, kisebb része pedig üzemegységi szervezetben gazdálkodik. A főágazatokon belül területi brigádok alakultak ki. Általában a majorok szétszórtsága tapasztalható, ezek centralizálása szükséges. A gazdaságok nagyrészében egy központi major van, az állattenyésztés zömmel itt koncentrálódik. Az állatok elhelyezésére azonban igénybe veszik még az elszórtan fekvő korszerűtlen - telepeket és épületeket is. Különösen a szarvasmarhatenyésztés körülményei rosszak. Békés megyében összesen nyolc gazdaság üzemfejlesztési terve készült el. Ezek zömmel Békés, Szarvas, Orosháza és Békéscsaba városok vonzókörébe tartoznak. Gazdaságföldrajzi elhelyezkedésük elsősorban a városok közelsége miatt általában jónak mondható. A járási székhelyektől való távolságuk 10 20 km, a megyei székhelytől pedig átlag 20—25 km-re vannak. Áruforgalmuk nagy részét vasúton bonyolítják le. A be- és kirakodó állomás közelsége elsősorban cukorrépa és kenderszállítás szempontjából kedvező. Néhány gazdaság a kondorosi vasútállomás közvetlen közelében helyezkedik el. (Pl. a kondorosi Lenin tsz, a kétsopronyi Rákóczi tsz.) Az örménykúti Béke tsz az igénybe vehető vasútállomástól azonban nagy (15 20 km) távolságra fekszik, ez a szállítási költségeket jelentősen befolyásolja. A szállítási munkákat megkönnyíti, hogy az egyes gazdaságok területét több helyen kövesút, épített műút szeli át. A műútak egy része azonban elavult, rossz minőségű, makadám út. Néhány gazdaságot (pl. az örménykúti Béke és Petőfi tsz-t) kedvezőtlenül érinti, hogy a vasúti rakodó nagy távolságra van a központtól. Az utakat feltétlenül korszerűsíteni kell. Á gazdaságokon belüli földutakat évenként általában karbantartják. Az év nagy részében tehergépkocsik közlekedésére is alkalmasak. Az öntözésfejlesztésre kerülő gazdaságok útviszonyait tehát elég nagy heterogenitás jellemzi. A gazdaságok többségének közelében nincs olyan jelentős ipari centrum, amely a termelés irányát alapvetően befolyásolná. A munkaerőhelyzet alakulására hatást nem gyakorolnak. A Békéscsabai Konzervgyár hatása elsősorban a közvetlen közelségében elhelyezkedő szabadkígyósi Szabad Föld és az újkígyósi Aranykalász termelőszövetkezetekben jelentkezik, ahol a zöldségtermesztés jelentős volu ment képvisel. Néhány gazdaság a felvevő piactól a szállítási viszonyokat tekintve távol esik, mégis szállít kertészeti termékeket, Békéscsaba, Orosháza és Szeged piacaira. A települési viszonyokra általában jellemző, hogy nagy ipartelepek nincsenek. A táj mezőgazdasági jellegű. Ezt mutatja pl. az is, hogy Kondoros község lakosságának 72%-át a mezőgazdaság foglalkoztatja. A gazdaságok dolgozóinak mintegy 80%-a községek belterületén, 20%-a tanyán lakik. A nagy létszámú település miatt a dolgozók munkahelyre szállítása jelentős feladatként jelentkezik. A majorok vegyes típusúak, szakosításukat elkezdték (feltétlenül tovább kell bővíteni, illetve rekonstruálni a telepeket). lö A/. önt Ö7J'145
