Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)

I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A gazdaságok elkészített üzemfejlesztési terveinek vizsgálata

hogy a gazdaságok zöldség- és gyümölcstermesztéssel, valamint friss hús és tejtermékek előállításával is foglalkozzanak. A szolnoki és más közeli feldolgozó, valamint ipari üzem a jelenlegi és jövőbeni termelési szerkezet alakulására is jelentős hatást gyakorol. A helyi ipar és piac termelési szerkezetre gyakorolt hatása ugyanakkor jelentéktelen. (Pl. a Szolnoki Cukorgyár hatása a cukorrépatermesztésre.)

A települési viszonyokra jellemző, hogy a gazdaságokban dolgozó tagok nagyrészt a községek belterületén laknak.

Az üzemi szervezetre általában az üzemegységrendszer a jellemző. Az egyes üzemegységek területe lényegében egységes egészet alkot. A táblásí- tás rendszere a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek felel meg. Az egyes üzemegységekben az állattenyésztő és egyéb rendeltetésű telepek általában elkülönülten helyezkednek el, ami a specializáció fokozatos kialakulását mutatja. Az állattenyésztési majorok száma gazdaságonként általában kettő-három, az állatállományt — állatfajonként külön-külön zömmel itt helyezik el.

Egyes gazdaságokban, pl. cserkeszőllői Magyar Román Barátság termelőszövetkezetben nincs üzemegységi tagozódás. Az üzemfejlesztési tervek szerint a gazdaságok a későbbiekben az üzemi szervezetet és irányítását az ágazati elvre kívánják felépíteni.

Hajdú-Bihar megye öntözésfejlesztésre javasolt gazdaságainak zöme Hajdúszoboszló és Debrecen város vonzáskörébe tartozik. A gazdaságok a járási székhelytől 15— 30 km, a megye székhelyétől 40—50 km távolságra vannak. A külső szállítás zömmel vasúton történik. A vasúti rakodók a gazdaságok központjától 5—10 km távolságon belül helyezkednek el. A gazdaságok majorjainak nagy része bekötőúttal rendelkezik. A belső szállításra szolgáló földutak minősége — részben az erősen kötött talaj, részben a belvízrendezés hiánya miatt — rossznak mondható.

A Hajdúszoboszló körzetében levő gazdaságok közlekedési viszonyai vasúton és közúton — egyaránt kedvezőek.

A gazdaságok termelési irányára hatást gyakorol a hajdúszoboszlói és debreceni felvevő piac közelsége. A jövőt illetően - elsősorban Debrecenben — a IV. ötéves terv időszaka alatt épülő konzervgyár befolyásoló hatására kell számítanunk, mivel a gazdaságok a konzervgyár potenciális körzetébe esnek.

Hajdúszoboszló mint üdülőhely jelentős mennyiségű zöldség és állati termék felvásárlását képes biztosítani. Debrecen város közelsége és a Debreceni Konzervgyár leendő kapacitásigénye a gazdaságok jelenlegi termelési struktúráját várhatóan befolyásolni fogja.

A gazdaságok a megtermelt termék értékesítését az állami felvásárló vállalatokon keresztül bonyolítják le. A helyi értékesítés kis volument jelent. A gazdaságok területe a Keleti Főcsatorna mentén helyezkedik el, így az öntözéses gazdálkodás terén már bizonyos tapasztalatokkal rendelkeznek. A mély fekvésű területek részaránya nagy. Gyakori a belvízkár. A gazdaságok területének belvízrendezése — fontos feladatként megoldásra vár.

E térség gazdaságaiban az előbbi tényezőkön kívül a nagy munkaerősűrűség és az öntözési lehetőség hatására — a cukorrépatermesztés mellett a kertészeti ágak és az állattenyésztés-fejlesztés került előtérbe.

144