Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági paraméterek kialakításának módszere és megfogalmazása a műszaki tervezés irányában
elégítése a feladatunk, hanem mivel a hús, főképp a szarvasmarha exportálására viszonylag kedvező lehetőségeink még elég hosszú ideig biztosítva látszanak, a lucernatermesztés fejlesztése is indokolja. A lucernatermesztés fejlesztésére még öntözetlen körülmények között is tág lehetőségek mutatkoznak, de a szárító és lucernaliszt-előállító üzemek megfelelő mennyiségű nyersanyaggal való folyamatos ellátása biztonságosan csak öntözéses termesztéssel lehetséges. Az öntözés hatására 28 q/ha lucernaszéna többlettermés várható, ami a hasonlóan intenzív, öntözés nélküli termesztéssel elérhető termésátlagot 47%-kai múlja felül. Az öntözés hatása tehát a lucernatermesztés területén is jelentős, így öntözéses termesztésbe vonásától kedvező eredmények várhatók. Az öntözéses termesztésnek számos részlete kidolgozásra szorul. Elsősorban olyan fajtára és agrotechnikára van szükség, amely lehetőleg hároméves termesztéssel kedvezően hasznosítja az öntözést, ugyanakkor takarmányértéke javul. Az öntözött területen előreláthatólag növekszik a lucernaterület részaránya, de a 25 30%-ot a termelés biztonsága miatt csak kivételes esetekben haladja meg. Az öntözött talajok termékenységének fenntartásában, illetve növelésében jelentősége a jövőben sem lebecsülendő. Hazánkban még hatalmas kiterjedésű olyan gyepterületek vannak, amelyek jelenlegi termésszínvonala igen gyenge, de nagy lehetőségeket rejtenek a jövő szálastakarmány-szükségletének megtermelésére. Óvatos becslések szerint e területeken a korszerű gyepgazdálkodás szabályainak alkalmazásával és öntözéssel a termést a jelenlegi háromszorosára lehetne emelni, ami kb. 30 q/ha többlettermést jelent. Ez indokolja, hogy öntözésfejlesztésünk során gyepterületeink erre legalkalmasabb részén megfelelő intenzitású öntözéses gyepgazdálkodást alakítsunk ki. Az egyéves tömegtakarmányokat az öntöző gazdaságokban a fővetés helyett zömmel másodvetésben fogják megtermelni. így a silókukorica, a silócirok, a szudánifű és különböző keveréktakarmányok megtermesztésére nyílik lehetőség. A kettőstermesztésbe bevont terület az üzem vetésszerkezetétől függően általában az öntözésre berendezett szántóterület 4—8%-a lehet. A kettőstermesztés beiktatásával felszabaduló területet más, csak fővetésben termeszthető növényekkel kell hasznosítanunk. RIZS A rizs világpiaci ára meglehetősen magas, és távlatilag sem várható számottevő változás, mivel a fogyasztás előrelátható alakulása a világon gyorsabban nő, mint a termés összvolumene. A hazai fogyasztás ugyancsak növekvő irányú, már az 1970-es évek végére megközelíti az 5 kg/fő évi fogyasztást. Ennek kielégítése a jelenlegi vetés- területet és termésátlagot figyelembe véve csak nagy mennyiségű importtal, megközelítőleg 3 — 4 millió dollár évi devizakiadással fedezhető. A hazai rizstermesztés húszéves tapasztalatai mellett szólnak, hogy éghaj - lati és talajadottságainak megfelelő termesztési feltételekkel párosulva 126
