Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági paraméterek kialakításának módszere és megfogalmazása a műszaki tervezés irányában
KALÁSZOS GABONÁK A kalászos gabonák, elsősorban az őszi búza termesztése hazánkban a jövőben is döntő mértékben az öntözés nélküli termesztésre alapul, de az öntöző üzemekben sem csökkenthetjük a területeket az üzemgazdaságilag indokolt határok alá. Ez tehát azt jelenti, hogy az öntözés nélkül gazdálkodó üzemek arányainál alacsonyabb lesz ugyan az őszi gabonák területi részesedése az öntözött üzemekben, de még mindig jelentős. A terület csökkenése valószínűleg olyan mértékben lesz indokolt, amilyen mértékben az átlagtermés nő, tehát hogy a megtermelt mennyiség ne változzék. Az öntözött üzemekben az őszi búza termése még akkor is biztonságosabb, és a termésátlag is nő, ha a búza megöntözésére nem is kerül sor, mert az előző évi öntözés következtében nem fordulhat elő, hogy az őszi —téli csapadék ne töltené fel a talajt a szántóföldi vízkapacitásig. A búza jelentős aszálykárt pedig olyan években szokott szenvedni, amikor a talaj víztartaléka csekély, vagy csapadék hiányában vagy talajhiba következtében. A búza öntözésére nem rendszeresen, hanem az időjárástól függően akkor kerül sor, amikor a tenyészidő alatt jelentős vízhiány mutatkozik. Az öntözött üzemekben várhatóan 9,8 q/ha búza-többlettermésre számíthatunk, ami 26% termésgyarapodásnak felel meg az öntözetlen intenzív üzem terméséhez viszonyítva. Ez a búzatermő terület 20%-kai való csökkentését teszi lehetővé (azaz, ha 25% volt az öntözésre berendezett területen a berendezés előtt a búza vetésterülete, az öntözéses gazdálkodásra való áttérés után 20% búzatermő területet kell terveznünk, és így az összes megtermelt búza mennyisége változatlan marad). Az öntöző gazdaságokban az új, intenzívebb búzafajták bevezetése elsősorban indokolt. EGYÉB NÖVÉNYEK Az egyéb növények, mint a napraforgó, szemesbab, kender, len, repce stb. termesztése öntözéssel egyes speciális gazdaságokban és üzemekben számításba jöhet, és igen gazdaságos is lehet. Mivel azonban öntözéses termesztésükre olyan mértékben, hogy az országos számokat jelentősen befolyásolnák, nem kerülhet sor, ezért ezekkel részletesebben foglalkozni nem érdemes. Együttesen viszont mégis olyan területet képviselhetnek, hogy figyelmen kívül nem hagyhatjuk őket. Az „egyéb” szántóföldi növényeket előreláthatóan az öntözött területeknek kb. 10%-án termeszthetik. Termesztésük az egyes gazdaságokban egyike lehet a leggazdaságosabb termesztési ágazatoknak. ÉVELŐ TAKARMÁNYOK Az évelő pillangósok, elsősorban a lucerna termesztése biztosítja az állat- tenyésztés és -tartás fehérjeszükségleteinek jelentős részét. Mivel az állati termékek iránti igény és kereslet folyamatosan nő, növekszik az előállításához szükséges takarmány mennyisége is. Nemcsak a belföldi szükséglet ki125
