Fekete István - Dobos Alajos: Az öntözés mezőgazdasági és műszaki tervezése (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972)
I. rész: Dr. fekete István: Az öntözés mezőgazdasági tervezése - A mezőgazdasági paraméterek kialakításának módszere és megfogalmazása a műszaki tervezés irányában
nagyobb terméseredmények érhetők el, mint a homoktalajokon, ugyancsak öntözéssel. Öntözéses termesztésétől 99 q/ha többlettermést várhatunk, ami 60 - 62%-kai haladja meg ugyanabban az időszakban az intenzív öntözés nélküli termesztés eredményét. Szántóföldi növényeink közül a burgonya öntözéses termesztésbe vonásától várhatjuk a legnagyobb arányú átlagtermésnövekedést. Az öntözéses termesztésre alkalmas fajta előállítása szintén a következő időszak feladata, de ez csak a fogyasztók igényének figyelembevételével történhet. Az igény jelenleg egyértelműen a rózsa típusú burgonyákra irányul. A burgonyatermesztés természetesen előreláthatólag majd az öntözhető, főképp a mezőségi talajokon fejlődik, de ehhez megfelelő gépeket, illetve gépsorokat kell a termesztés rendelkezésére bocsátanunk. Olyanokat, amelyek a kötöttebb talaj nagyobb ellenállását is elviselik, és a kötöttebb, tehát rögösödésre hajlamosabb talajból is képesek a burgonyát megfelelő tisztasággal felszedni. A burgonya öntözéses termesztésének terjedésével országos termőterületében további csökkenés várható, de a termelés átrendeződése következtében az öntöző üzemekben területi aránya megnő, amint erre már a jelenben is van példa (Nádudvari Vörös Csillag Tsz). KUKORICA Hazánk természeti adottságai mellett leggazdaságosabban a kukoricából termelhetjük meg az abraktakarmány-szükséglet zömét. Fokozottan áll ez a megállapítás a jövőre nézve, mert a rendelkezésre álló kukoricahibridek már ma is jelentősen nagyobb termőképességgel rendelkeznek, mint amit a köztermesztés jelenleg hasznosítani képes. A várható magasabb szintű tápanyagellátás és gazdálkodási szint hasznosításában a természetes vízellátás korlátozott volta miatt az öntözés jelentősége nagyobb lesz. Ezért az öntözéses gazdálkodással 21-22 q/ha szemterméstöbbletre számíthatunk az 1980 1990-es években. Ez a hasonló gazdálkodási szinten öntözés nélkül elért terméseredményeknek mintegy 38 40%-a. Kedvezőtlenebb körülmények között öntözetlen termesztéshez viszonyítva a különbség nagyobb. A kukorica öntözése tehát az öntözés termésnövelő hatását tekintve indokolt. A nemesítés az új hibridek útján máig is kiváló eredményeket ért el, de a lehetőségek még nincsenek kimerítve. Új hibridekre van szükség az öntözéses termesztéshez, amelyek mind a gépesíthetőség, mind a rezisztencia, mind pedig a béltartalom tekintetében tovább fejleszthetik a jelenlegieket. A nagy volumenű szakosított sertéstelepek létesítése egyben a kukoricatermesztés fokozott koncentrálásával jár. Területi aránya egyes üzemekben meghaladhatja az öntözött szántóterület 30%-át is. 124
