Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

4. A vízmosások rendezése

tárgyak építése gazdaságtalan, vagy ut, vasút ill. egyéb létesítmény bizto­sítása érdekében gyorsan akarunk eredményt elérni. A vízmosás feliszapoltatása révén elérjük, hogy a vízmosás katlanjá­ba, a folyásra merőleges irányba, a katlan teljes szélességébe építendő ke­resztgáttal, vagy egymás feletti gátsorokkal, a víz a hordalékát a gátudvar­ban lerakja és így a katlant fokozatosan feltöltse (feliszapolja). A kereszt­irányú gátak felett kialakuló esés ill. a sebességcsökkenés miatt a viz elra­gadó ereje már hordaléktermelésre nem képes, tehát ez a módszer horda­lékszegény vizet eredményez, s igy a befogadót attól számottevően mentesí­ti. A gyakorlatban leginkább ezt a rendezési módot alkalmazzuk (4—3/b. áb­ra). A vízmosás feltöltése lényegében nem más mint a vízmosás katlanjá­nak odaszállított földdel való feltöltése és a víznek burkolt mederben való továbbvezetése. A mód igen költséges, igy csak igen ritkán - esetleg belső­ségben- alkalmazzuk. Megemlítjük, hogy a vízmosás rendezésével egyidejűleg a vízgyűjtőte­rület rendezését is el kell végezni. A vízgyűjtőterület rendezésével a tárgy­körön belül nem foglalkozunk. 4.41 A vizmosásrendezési munkák menete A vízmosások rendezéséhez tervet kell készíteni, melynek első lépé­se az előmunkálatok. Az előmunkálatok során be kell szerezni valamennyi adatot, amely a tervezéshez szükséges. Az előmunkálatok a helyszini szemléből és a felvételből állnak. A helyszini szemle alkalmával tanulmányozzuk a vízmosás domborza­ti-*, vízrajzi- és talajmechanikai jellemzőit. A domborzati jellemzők a víz­mosás jellegét, kiterjedését, fekvését és fejlődését, mig a talaj mechanikai jellemzők a talajra és a hordalékanyagra vonatkozó vizsgálati eredményeket tartalmazzák. A bejárás során meg kell állapítani a vízgyűjtő terület nagy­ságát, a művelési ágak jellegét és megoszlását. A felvitel során a hordalékkúpból indulunk ki és haladunk felfelé a kat­lanig. A helyszinrajz és hosszszelvény elkészítéséhez a fenékvonala; a jobb- és balpartot, valamint keresztszelvényeket veszünk fel. A mérés nehézségei miatt sok esetben elegendő a 0,5—1,0 m-es pontosság is. Pontos mérésre a vízmosás fejénél és a tervezendő műtárgyak helyeinél van szük­ség A következő lépésben megállapítjuk a műtárgyak méretezéséhez szük­séges mértékadó vízhozamot (Qm), melynek megbízható meghatározása a legnehezebb feladat. Elvégezhető a Vízépítési alapismeretek c. tárgyban ta­nult elvek-, gazdasági elemzés-, vagy a múltban levonult árviznyomok alap­ján. A következőkben Markó I-féle eljárást mutatjuk be, az 1%-os valőszinü­78

Next

/
Thumbnails
Contents