Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
4. A vízmosások rendezése
tárgyak építése gazdaságtalan, vagy ut, vasút ill. egyéb létesítmény biztosítása érdekében gyorsan akarunk eredményt elérni. A vízmosás feliszapoltatása révén elérjük, hogy a vízmosás katlanjába, a folyásra merőleges irányba, a katlan teljes szélességébe építendő keresztgáttal, vagy egymás feletti gátsorokkal, a víz a hordalékát a gátudvarban lerakja és így a katlant fokozatosan feltöltse (feliszapolja). A keresztirányú gátak felett kialakuló esés ill. a sebességcsökkenés miatt a viz elragadó ereje már hordaléktermelésre nem képes, tehát ez a módszer hordalékszegény vizet eredményez, s igy a befogadót attól számottevően mentesíti. A gyakorlatban leginkább ezt a rendezési módot alkalmazzuk (4—3/b. ábra). A vízmosás feltöltése lényegében nem más mint a vízmosás katlanjának odaszállított földdel való feltöltése és a víznek burkolt mederben való továbbvezetése. A mód igen költséges, igy csak igen ritkán - esetleg belsőségben- alkalmazzuk. Megemlítjük, hogy a vízmosás rendezésével egyidejűleg a vízgyűjtőterület rendezését is el kell végezni. A vízgyűjtőterület rendezésével a tárgykörön belül nem foglalkozunk. 4.41 A vizmosásrendezési munkák menete A vízmosások rendezéséhez tervet kell készíteni, melynek első lépése az előmunkálatok. Az előmunkálatok során be kell szerezni valamennyi adatot, amely a tervezéshez szükséges. Az előmunkálatok a helyszini szemléből és a felvételből állnak. A helyszini szemle alkalmával tanulmányozzuk a vízmosás domborzati-*, vízrajzi- és talajmechanikai jellemzőit. A domborzati jellemzők a vízmosás jellegét, kiterjedését, fekvését és fejlődését, mig a talaj mechanikai jellemzők a talajra és a hordalékanyagra vonatkozó vizsgálati eredményeket tartalmazzák. A bejárás során meg kell állapítani a vízgyűjtő terület nagyságát, a művelési ágak jellegét és megoszlását. A felvitel során a hordalékkúpból indulunk ki és haladunk felfelé a katlanig. A helyszinrajz és hosszszelvény elkészítéséhez a fenékvonala; a jobb- és balpartot, valamint keresztszelvényeket veszünk fel. A mérés nehézségei miatt sok esetben elegendő a 0,5—1,0 m-es pontosság is. Pontos mérésre a vízmosás fejénél és a tervezendő műtárgyak helyeinél van szükség A következő lépésben megállapítjuk a műtárgyak méretezéséhez szükséges mértékadó vízhozamot (Qm), melynek megbízható meghatározása a legnehezebb feladat. Elvégezhető a Vízépítési alapismeretek c. tárgyban tanult elvek-, gazdasági elemzés-, vagy a múltban levonult árviznyomok alapján. A következőkben Markó I-féle eljárást mutatjuk be, az 1%-os valőszinü78
