Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
3. Belvízrendezés
3.4 Építés és fenntartás A belvízrendszerek építésénél három nagy munkacsoportot különböztetünk meg: a belvizlevezető hálózat, a tározőrendszer és a műtárgyak, elsősorban a torkolati műtárgyak építése. A belvizlevezető hálózat és tározórendszerek építése elsősorban földmunkát jelent. A földmunka kézi és gépi erővel végezhető el. Egy földmunkás napi teljesítménye közepesen kötött talajban 3,0-3,5 m^. Nagyobb földmozgatást ma már csak gépi erővel végzünk. Egy kisebb kotrógép napi teljesítménye 200—400 föld. A műtárgyak építésénél elsősorban a helyes alapozási mód megválasztására kell Ügyelnünk, mert ellenkező esetben a műtárgyak megrepedése, a gépi berendezések üzemzavara következik be. Kis műtárgyak építésénél törekednünk kell az előregyártás megvalósítására, az előregyártott elemek zavartalan szállítására. Az építés időbeli tervében az első helyet a torkolati műtárgyak építése jelenti. A csatornákat a torkolati müvektől felfelé haladva kell elkészíteni. A mellék- és gyűjtőcsatornák nagy részét esetleg csak néhány évvel később építjük meg, miután a tarozásra kijelölt helyek műszaki berendezései már elkészültek és a tározók üzemképesek. A csatornák fenntartási munkái közűi elsősorban a csatornákban jelentkező iszaplerakódás és a benövés elleni küzdelem a jelentős. Az eddigi tapasztalatok szerint az évi iszap lerakódás fm-enként átlagosan 0,1 m . Az ország egész csatornahálózatában évente 2,5 mUlió m^ iszap rakódik le. Az iszaplerakódás mértéke talajok szerint változik. Különösen gyorsan isza- polódnak az öntözővíz vezetésére is felhasznált belvízcsatornák. Az iszaplerakódás egyrészt a csatorna vizszállitóképességét csökkenti, másrészt elősegíti a vizinövényzet erősebb burjánzását. A csatornahálózatot általában 5 évenként kell iszaptalanitani és a vizi növényzetet évente legalább kétszer kell lekaszálni A fenntartási munkák közül a főcsatorna torkolati zsilipjének és szivattyútelepének fenntartása emelhető még ki. Mivel a torkolati zsilip rendszerint az árvízvédelmi töltésben van, a kimosásokat állandóan figyelemmel kell kisérni. A szivattyútelepet hasonlóképpen ellenőrizni kell. A felszíni vízelvezetés berendezéseinek üzeme lényegében a felszíni vízvédelmet jelenti. A védelmi munka a védekezés előtti teendőkből, a tényleges védekezésből és a belvíz levonulása utáni intézkedésekből tevődik össze. 67
