Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
3. Belvízrendezés
3.5 Mértékadó vízhozam (Q) meghatározása A vízelvezető rendszerrel eltávolitandő vízmennyiség meghatározásakor a fajlagos vízhozam, azaz az adott csatornaszelvényhez tartozó, az egységnyi területről az időegység alatt elvezetendő vízmennyiség (1/sec, ha, vagy 1/s . krn ), számításából indulunk ki. A fajlagos vízhozam csapadékból (esőből, hőiéből), öntözővízből, talajvízből, talajból fakadó, az árvédelmi töltéseken és alatt szivárgó, valamint a folyók árvizéből származó vízmennyiségekből tevődik össze. A méretezés során az egyes tényezők közül az egyidejűleg jelentkezőket kell figyelembe venni. A fajlagos vízhozam meghatározására több elmélet ismeretes. A következőkben ezek közül csak azokat ismertetjük, amelyek a gyakorlatban leginkább használatosak. A fajlagos vízhozam meghatározásának módszereit a következő csoportosításban mutatjuk be: csapadékból származó fajlagos vízhozam meghatározása: síkvidéki nagyobb (F > 10 km^) vízgyűjtőterület esetén, síkvidéki kisebb (F < 10 km^) vízgyűjtőterület esetén. 3. 51 Csapadékból származó fajlagos vízhozam meghatá- rozása síkvidéki nagyobb (F >10 km^) vizgyüjtő- terület esetén A fajlagos vízhozam értékét a következő módszerrel határozhatjuk meg: becsléssel (tapasztalati értékek alapján), a viz összegyülekezésének figyelembevételével. 3. 511 A csapadékból származó fajlagos vízhozam becsléses meghatározása (Salamin) Ebben az esetben meg kell vizsgálni a vízgyűjtőterület általános vízelvezetési sajátosságait, a vízgyűjtőterület nagyságát, valamint a téli félév csapadékösszegét (3—18. ábra) és ezek ismeretében a 3—2. táblázatból a fajlagos vízhozam becsült értéke megállapítható. A táblázat értékei a talajvízből származó felszíni vízmennyiségét is tartalmazzák, de nem foglalják magukban a fakadóvíz mennyiségét. A táblázat minden egyes oszlopában az osztálynak megfelelő kötöttségi határon belül a kisebb értékek a kevésbé, a nagyobbak az erősebben kötött talajú vízgyűjtőterületre vonatkoznak. A becsléses eljárás keret- és távlati tervek készítéséhez és előzetes tervezéskor használható. 68
