Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

3. Belvízrendezés

3. BELVÍZRENDEZÉS

3.1 A belvíz keletkezése és káros hatásai

A felszíni vízrendezés feladata elsősorban a síkvidéki vízgyűjtőterületeken, másodsorban a domb- és hegyvidéki vízgyűjtőterületek közel sik rész- öblözeteiben, tehát olyan kis esésű területeken jelentkezik, ahol a vizsebes- ség kicsi, igy annak elvezetése nehézségekbe ütközik. A talaj felszínén (mélyedésekben) visszamaradt viz (belvíz) következtében vízkárok léphetnek fel, melyek vagy azonnal jelentkeznek, vagy éveken ill. évtizedeken keresztül éreztetik hatásukat. Az azonnali károk a növényeknek a felszíni viz, a magas talajvíz, a pórusok kedvezőtlen levegő-viz aránya miatti gyenge fejlődése következtében lépnek fel. A későbbi károk a talaj romlása következtében jelentkeznek. A fölös viz a talajból a talajélet számára fontos levegőt kiszorítja s ezáltal a talajban végbemenő átalakulásokat káros irányba tereli, lerontja a talaj hőháztartását, megszünteti a talaj kedvező szerkezetét végeredményként a talajt elvizenyősiti. A vizjárta ill. elvizenyősödött területek igy egyaránt alkalmatlanná válnak mezőgazdasági művelésre, települések, ipartelepek, sportpályák repülőterek, közlekedési hálózatok stb. létesítésére.

A belvízkárt a szélsőségesen nagy mennyiségű és intenzitású esőzés és olvadás idézi elő a következő esetekben:

a) a mesterséges és természetes vízszállító elemek, csatornák, kisebb vízfolyások, kis vízszállító képességűek (feliszapolódtak, függő medrüek, elfajultak, benőttek stb. ),

b) a befogadó vízfolyás vizszine magas,

c) a talaj igen kötött, vagy túlságosan laza, sekély termőrétegü, szerkezete rossz stb.

d) a talaj felszíne rosszul müveit,

e) a felszínen és a felszín alatt nem lehet elég vizet kártétel nélkül visszatartani, tározni.

A felhozott esetekből különösen ki kell emelnünk a talajok rossz felszíni, vagy felszín alatti adottságainak kedvezőtlen szerepét; mert a káros vizek keletkezésének elsőrendű oka, a talaj rossz vízgazdálkodása.

A felszíni viz az esőzések és a hóolvadások vizéből közvetlenül és közvetve származik. A csapi Jékból közvetve származó felszíni viz talajvízből, forrásvízből és vízfolyások árvizéből adódhat.

45