Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

3. Belvízrendezés

A csapadék hatása kétféle lehet. Egyrészt a szélsőséges mennyiségű (h,mm) vagy szélsőséges intenzitású (i, mm/ő, 1/s. ha vagy 1/s km2) csapadék közvetlenül kiváltja a felszini vizeket, másrészt a nagy mennyiségű ■csapadék átnedvesitve a talajt, mintegy előkészíti a felszini viz keletkezéséhez a vízgyűjtőterület felszínét, egy később jelentkező csapadék időpontjára.

3.2 Előmunkálatok

Az előmunkálatok során a következő műveleteket kell elvégezni:

a) a földrajzi, geodéziai, vízrajzi, talajtani stb. felvételek elkészítése, a tervezéshez szükséges adatok gyűjtése és rendezése,

b) a vízkárok okainak felülvizsgálata.

A felvételezés, adatgyűjtés és rendezés után a korszerű vízrendezéshez a következő.munkákat végezzük el:

megállapítjuk a vízgyűjtőterület, valamint annak földrajzi, geodéziai, vízrajzi, talajtani, talajmechanikai, valamint meteorológiai és végül a vízgazdálkodási és mezőgazdasági jellemzőit.

A földrajzi, geodéziai, vízrajzi és talajtani jellemzőkről különösképpen fontos a 0,25-0,50 (esetleg 1,0/ m-es szintvonalakkal ellátott és a terv céljainak legjobban megfelelő méretarányú (1:10 000, i :25 000, 1:50 000) térkép elkészítése, a természetes vízrendezésnek és csatornarendszereknek, valamint a tározási lehetőségeknek a leírása, a részletes talajtani térkép összeállítása és végül az összegyülekezési időszak helyszíni észlelések utján való megállapítása

A helyszíni vízkárok okait a vízelvezető hálózatnak és tározó rendszernek, továbbá a csapadéktörvényeknek megismerése utján állapítjuk meg.

A vízgyűjtőterületeket tulajdonságaik és az ezeknek megfelelően kialakuló vizmozgások szerint osztályozhatjuk. A különböző osztályokba sorolt vízgyűjtőterületeknél ui. eltérőek a vízrendezési feladatok, igy eltérőek a megoldások is.

Az esés szerint megkülönböztetünk közel sik és enyhén lejtős felszinü vízgyűjtőterületeket. A közel sik felszinü vízgyűjtőterületeken a vizszinesés a csatornákban igen kicsi (10—20 cm/krh) mig az enyhén lejtős felszinü vízgyűjtőterületeknél a vizszin esése elérheti, sőt túl is haladhatja a 40—100 cm/km-t.

Osztályozhatjuk a vízgyűjtőterületeket a terület kiterjedése szerint is. Megkülönböztethetünk kis és nagy kiterjedésű vízgyűjtőterületeket. A kis kiterjedésű vízgyűjtőterületeken a felszini viz igen gyorsan gyülekezik össze (15 perctől néhány óra) és sürü csatornahálózat esetén szinte nincs is összegyülekezési idő, ennek megfelelően igen rövid időtartamú és igen nagy intenzitású esők okozzák a vizkárok zömét. A nagy kiterjedésű vizgyüjtőterülete46