Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
2. Ármentesítés és árvízvédekezés
A síkvidéki tározás másik formájánál mezőgazdaságilag kevésbé értékes területen töltések között mesterséges tavat létesítünk, ebbe a mesterséges tóba vezetjük be a tározni kívánt vizet és legtöbbször ugyanazon az útvonalon vezetjük belőle ki is. A síkvidéki tározó árvizszintcsökkentő hatása annál nagyobb, minél közelebb van a folyóhoz és minél nagyobb a tározó területe. Ma a síkvidéki tározókat többcélú hasznosítással építik ki: célja részben az árvizszint csökkentése, részben a tározott viz felhasználása öntözésre, ipari vagy tógazdasági célra. Nagyobb folyókban pl. a Tiszán a többcélú vízhasznosítás érdekében a vízlépcsőkkel létesített medertározás ugyan jelentékenyen módosítja a kisebb vízállások tartósságát, de a nagyobb árvizekre nincs számottevő hatása. 2. 23 Arvizmentesités árvízi meder kialakításával Az árvizmentesitésnek ennél a módszerénél a folyó völgyében szétterülő árvizet gátakkal összeszoritjuk, igy az a középvizi meder vonalát követve csak kis területen zavarva meg a gazdálkodást. Az árvizmentesitésnek ezt a leggyakoribb módját a következőkben külön fejezetben részletesen ismertetjük. 2. 24 Az árvizmentesités egyéb lehetőségei Kedvező topográfiai adottságok esetén az árvizmentesitésre lehetőséget ad az is, ha két egymáshoz közeleső olyan folyó van, amelynek lefolyási jellege eltérő, vagyis árhullámaik időben eltolódva jelentkeznek. Ez az eset fordul elő a Rába és Répce folyóknál, melyeket egy olyan árapasztó csatorna köt össze, amelyik mindig a magasabb vizállásu folyőkból szállítja át a másikba a vizet. Részleges ármentesitéskor csak bizonyos magasságú árvizek ellen építünk ki gátrendszert (nyári gátak), vagy a teljes magasságú árvíz ellen védekezünk ugyan, de csak egyes helyeken, pl. értékesebb területeken (körgátak). Nyári gátakkal a'nagyon széles hullámtérnek mezőgazdaságilag értékesebb területeit szoktuk megvédeni a rendszerint nyáron előforduló, alacsonyabb magasságú árvizek ellen, azonban nem védjük a gátakat a tavaszi hóolvadáskor levonuló magasabb árvizek ellen. A körgátakkal való védekezés tanyák és községek védelmére az egységes folyómenti árvédekezés bevezetése előtt szokásos módszer volt. Az egységes gátrendszerek kiépítésével a régi körgáták mint másodrendű védvonalak védenek egy-egy települést. Az ilyen '‘alvó'' gátak az árvédelem szempontjából megbízhatatlanok, a gátszerkezet elöregedik, legtöbbször szelvé14
