Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
2. Ármentesítés és árvízvédekezés
nye sem elegendő és a sUppedés folytán keletkező magassági hiányokat gyakran csak az árviz idején észleljük. Hullámtérben, vagy nem mentesített ártér szélén létesitett ipartelepeknél, nagyobb mezőgazdasági üzemeknél napjainkban is előfordul á körgátas árvizmentesités. A körgát legtöbbször alacsony, csak ritkán kap árvizet és ezért fenntartását gyakran elhanyagolják. Célszerű tehát széleskoronáju gátat létesiteni és kedvező, ha ezt burkolt útfelületként is lehet egyúttal használni. A körgáttal körülvett területről kivezető csövek, csatornacsövek és kábelcsatornák megfelelően képzendők ki oly módon, hogy azokon át az árviz a mentett területre be ne törhessen. A mentett területen aránylag nagy mennyiségben gyűlik össze a szivárgó viz és ezzel együtt gondoskodni kell a csapadékvizek elvezetéséről is. Figyelembe véve ezeket és a fenntartási költségeket, mérlegelni kell, hogy nem célszerUbb-e körgát helyett az egész terület feltöltése. A körgátakat lokalizációs gátaknak is szokták nevezni. A jeges árvizek levonulásakor zajló vagy szilárd jég boritja a folyókat. A vizállások és a vizhozamok közötti összefüggés ekkor megváltozik és a jégmentes időszak megfigyelései alapján levezetett összefüggések ilyenkor nem használhatók. A jeges árvizek elleni gátak magasságára tehát még valószinüségi számítások alapján is nehéz támpontot kapni. A védelem igy a jégdugók és jégtorlaszok keletkezésének megakadályozása. Ezt helyes, egységes középvizi szabályozással érhetjük el; megszüntetjük a széles lapos folyószakaszokat, a hirtelen éles kanyarokat és a szigetek mellékágainak elzárásával egységes, jól beágyazott medret alakítunk ki. A jeges árvizek megelőzésének másik kiegészítő módja a jég beállásának megakadályozása. E célra jégtörőhajókat és robbantást vehetünk igénybe. 2.3 Árvédelmi gátak Az ármentesités leggyakoribb módja, hogy a folyó árterén, a középvizi medertől távolabb, általában mindkét oldalon árvédelmi gátakat építünk (2-6. ábra). Az elöntéstől igy megvédett árterület-részeket öblözetnek nevezzük. Arter 2—6. ábra 15
