Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
2. Ármentesítés és árvízvédekezés
2.2 Árvízmentesítés 2.2] Árvizmentesités a vizgyUjtőterület rendezésével A módszer lényege, hogy megfelelő műszaki beavatkozással megváltoztatjuk a vízgyűjtő lefolyási viszonyait, vagyis csökkentjük a lefolyási tényezőt. Azok a beavatkozások, amelyek csökkentik a vízgyűjtőterületeken az eróziót, egyúttal csökkentik a vizek levonulásának sebességét, növelik a talajba szivárgó hányadot, és elősegítik a növényzet növekedését, tehát a vizfelvételt. Ilyen módszerek az erdősítés, a rétegvonal irányú szántás, sáncolás, árkolás stb. Ezek elsődleges célja a mezőgazdasági vízhasznosítás, csak árvédelmi okokból a magas költségek miatt ritkán alkalmazzák. / 2. 22 Armentesités tározással Az árvizhozam csökkentésének hatásos és gazdaságosabb módszere, de még mindig csak a kisebb vízfolyásoknál alkalmazható a tározás. Ilyen tározókat hegy- és dombvidéken létesíthetünk, a keskenyebb, mélyebb völgyeket keresztgátakkal zárva el. A gát létesülhet kizárólag árvíz visszatartására, és ebben az esetben az árvíz levonulása után a visszatartott vizet a tározóból olyan mértékben eresztik le, amilyen mértékben azt a vízfolyás károkozás nélkül elvezetni tudja. A tározó területe ezután a mezőgazdasági művelésre használható. Ezen az elven alkalmazzák a tározást sikvidéken, amikor a belvizet legelőkön visszatartják. A hőolvadásos vizeknek ilyen visszatartása a legelőgazdálkodásnak nem árt, sőt általában előnyös is. 13 2-5. ábra
