Fekete András - Szolnoky Csaba: Vízépítés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
2. Ármentesítés és árvízvédekezés
2. 12 Árvédelmi gátjaink általános jellemzői Az árvédelmi gátak anyaga leginkább föld. A viz visszatartásában nagy szerepe van a gát alatti talajnak is, ezért ilyen szempontból ezt is az árvédelmi gáthoz tartozónak tekintjük. Meglevő, sok évtizeddel ezelőtt megépült gátjaink jelentős részét kedvezőtlen technikai feltételek mellett épitették, az altalaj feltárása elmaradt, vagy hiányos volt, a megfelelő töltésanyag kiválasztása nem történt meg mindig, a gáterősitések során (2-4. ábra) nem mindig távolitották el a régi gátfelszin laza, gyökérzettel átszőtt részeit sem. így a gátak anyaga nem homogén és nem izotrop. A gátak védelmi képességét csökkentik az apróbb állatok is, melyek átrágják a gáttest felsőbb rétegét és lyukakat, üregeket hagynak maguk után. 2-4. ábra 2. 13 Az árvédelmi gátak megerősítésének szükségessége Az árvédelmi gát biztonságos méreteit a gát anyagán kivül az árvíz szintje és tartóssága határozza meg. A mértékadó árvizszint statisztikai valószínűséghez kötött fogalom. A gátnak ennél természetesen bizonyos magassági biztonsággal magasabbnak kell lennie. Ez a magassági biztonság a Duna völgyében 700, a Tisza völgyében pedig 1150 km hosszban hiányos. 1960. évi adat szerint védelmi gátjaink csak 60 éves valószínűségre voltak kiépítve. Ez a védelmi biztonság az ártereken egyre gyarapodó népgazdasági javak védelme szempontjából nem elegendő, a védelmi müveket egyre kisebb előfordulási valószínűségű árvizekre kell méretezni. Figyelembe veendő jelenség az is, hogy az árvizek tetőző vízállásai emelkedő tendenciát mutatnak (2—5. ábra), ezenkívül tartósságuk is növek- szik. Gátjaink magasságát és keresztmetszeti méreteit ezért jelenleg is növelni kell. 12
