Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - Minden rekord megdől egyszer - Árvizes évek (1998-2001)
acél szádlemezek leverésével mintegy 550 m hosszban támasztották meg.65 66 A töltések megerősítése érdekében bordás megtámasztásra elsősorban Szórópusztánál, valamint Tiszasas, Tiszaug és Nagyrév térségében volt szükség. Védekezés Szolnok-Kertvárosnál A Tisza hidrológiai és árvízvédelmi tapasztalatait a következőkben foglalta össze dr. Kovács Sándor56: • a hidrometeorológiai viszonyok kedvezőtlen egybeesésekor bármely eddigi rendkívüli árhullámot követhet még nagyobb áradás - akár egy éven belül is; • a 2000. áprilisi árhullámhoz hasonló méretű árvizeket a hidrometeorológiai tényezők, valamint az emberi beavatkozások okozzák; • a történelmi árvizek tanulmányozásánál nemcsak a tetőzések magasságát, hanem a kialakulásukban részt vevő felső folyószakaszok árhullámainak tartósságát, a lefo-' lyási viszonyok alakulását, a töltésszakadások valószínűsíthető hatásait is figyelembe kell venni; • a Tisza kis esésű szakaszain a hordalék koncentrált lerakodása megy végbe, amikor az áradó ágon az esés kisebb, mint 2 cm/km (pl. Tokaj-Tiszalök, Tiszafüred-Kisköre, Tisza- bő-Szolnok közötti folyószakaszokon), valamint a mellékfolyók torkolatánál; •jelentős sebességcsökkenést okoz a hullámtér rendezetlensége; • a főmeder túlfejlődött kanyarulatai akár 10%-kal is csökkenthetik a meder mindenkori vízszállító képességét; • a keresztirányú áramlások is legalább 5%-kal csökkentik a főmeder vízszállítását. Hogy ez az árvíz nem torkollott katasztrófába, annak talán legfontosabb tényezője volt, hogy az Igazgatóság védelemvezetése a korábbi rendkívüli árvizek tapasztalatai alapján módosította a védelmi rendszert, a különböző vízmagasságokra részletes felkészülési tervet készített és kiegészítette a védelmi terveket. Mindezek mellé az időjárás is jóindulatú volt: a „bolondos" áprilisban nem esett számottevő eső, és a szél meghajtó ereje sem jelentett különösebb veszélyt a gátakra, a töltéskoronák túlnyomórészt járhatók maradtak. Az eredményes védekezést segítette az is, hogy az ORBÁN-kormány időben rendelte el a rendkívüli védekezési fokozatot és a védekezési munkákhoz a szükséges anyagi fedeze65 Szalay Ferenc: Árvízvédelem Szolnokon, http://info.szolnok.hu 66 Dr. Kovács Sándor: A 2000. tavaszi tiszai árhullám hidrometerológiai jellemzői. Közép-Tisza, 2000/2-3. 92
