Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - Minden rekord megdől egyszer - Árvizes évek (1998-2001)
tét is biztosította. (Az is igaz, hogy a kormányzat az árvíz elleni védekezésre létrehozott alap feltöltése érdekében minden egyes tárca költségvetéséből 2 százalékot vont el. Ez valamennyi települést is érintette, így mindenhol újra kellett gondolni a kiadásokat és a bevételeket.) Ugyancsak hozzájárult a sikerhez, hogy az előző évek árvizei alatt a vízügyi és a védekezésben részt vevő más szervezetek együttműködése összecsiszolódott. A vízügyi vezetés igen hamar napirendre tűzte a tiszai árvédelem kérdését. Ismét felvetődött, mi az oka annak, hogy korábban már tapasztalt árvízi hozamok, jóval magasabb szinteken vonulnak le, illetve - mert az okok általánosságban azért eléggé közismertek voltak (lásd pl. fentebb dr. Kovács Sándor megállapításait!) - az árvízvédelmi biztonságot milyen irányban szükséges fejleszteni a hasonló helyzetek elkerülése érdekében? A térség árvízi biztonságának javítása érdekében a 2000-től kezdődően előbb a „Közép-Tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése" program keretében lehetőség nyílott a fejlesztések és sürgős rekonstrukciós munkák elvégzésére. Mindezekre a 2000. évi árvíz után dr. Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter tett levélben ígéretet Farkas Imrének, a térség országgyűlési képviselőjének. Ebben megírta a kormány, illetve a minisztérium tiszazugi töltéserősítési menetrendjét, mely szerint 2001- ben biztosan hozzáfognak a Közép-Tisza veszélyes kanyarulatainak rendezéséhez. Szükségesnek ítélte a Flortobágy-Berettyó árvízkapujának kijavítását és Túrkeve, valamint Mezőtúr belvízrendszerének kiépítését. „Az elkövetkezendő két esztendőben" - írta dr. Fónagy János - „szeretnénk elkezdeni Kunszentmárton városi védműveinek megerősítését, Nagyréven védmű felépítését tervezzük, Tiszasason, Csépán, Szelevényen pedig a töltések gyengébb szakaszait igyekszünk ellenállóbbá tenni".67 így valósult meg többek között a Szolnok Tárház-Téglaház védvonal, mai nevén a Hegedűs Lajos sétány rekonstrukciója (új támfal+töltés+sétány), a Tószeg árvízvédelmi töltés legfontosabb 1-2-3-4 ütemei, továbbá a Tiszaroffi töltésáthelyezés és partbiztosítás valamint 10 km töltésfelújítás Tiszabő és Tiszaroff között.68 A szolnoki Hegedűs Lajos sétány rekonstrukciós munkái 67 Erősítik a védműveket. Új Néplap, 2001. január 4. 68 Szalay Ferenc: Árvízvédelem Szolnokon, http://info.szolnok.hu 93
