Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - Minden rekord megdől egyszer - Árvizes évek (1998-2001)
Az 1999. november - 2000. március közötti hónapokban a sokévi csapadék átlagának közel másfélszerese hullott le, amely a vízgyűjtőkön hó formájában raktározódott. A tavaszi olvadáskor aztán megindult egy kisebbfajta árhullám, amelyet megfejelt az egész Kárpát-medencére kiterjedő folyamatos eső március 25. és április 6. között. A lehullott csapadék és hóolvadás minden mellékfolyón áradásokat eredményezett.64 A Zagyva-Tarna vízrendszer árvízi hozamának csökkentése érdekében április 6-án, a Zagyva 626 cm-es vízállásánál meg kellett nyitni a Jászteleki-, majd a Tárnán a Bor- sóhalmi-szükségtározókat. Hasonlóan komoly helyzet alakult a Tisza bal parti mellékfolyójánál, a Hármas-Körösnél. Itt csak azért nem lépte túl a készültség a harmadfokot, mert román oldalon Borosjenőnél és lejjebb, Kisjenőnél a töltéseket áthágta a víz. A Tisza felső szakaszán április 6-án, illetve 8-án kialakult két árhullám hamar utolérte egymást, amelyek Tiszaberceltől Mindszentig minden vízmércén maximumokat okoztak. A Közép-Tisza esetében Kiskörénél 52 cm-rel lépte túl az előző évi tetőző vízállást (így lett 1030 cm), Szolnoknál pedig április 20-án éjszaka ugyancsak soha nem látott magasságot, 1041 cm-t mértek a KÖTIVIZIG szakemberei. Hol volt már ekkor az egy évvel korábbi „évszázadosának kihirdetett 974 cm-es rekordvízállás! 2000. április 21-i Napi vízjárási térkép Tiszaugnál az emelkedés 88 cm-rel haladta meg az addigi LNV értéket. Ami a védekezés időtartamát illeti, 59 napon keresztül volt védelmi fokozat, ebből 31 napon át rendkívüli készültségben dolgoztak a vízügyi, a katasztrófavédelmi és önkormányzati, valamint a honvédségi erők. A rendelkezésre álló néhány nap alatt mintegy 155 km-en kellett (helyenként 100-150 cm magas nyúlgát építésével) megemelni a védvonalak magasságát és 70 km-en kellett a hullámverés elleni védelmet kiépíteni. A töltés rézsűjének megcsúszása miatt elrendelték Tiszasüly és Kőtelek lakosságának kitelepítését is. A legkritikusabb védekezési helyekre katonai helikopterek és kétéltű járművek szállították a homokzsákokat. Szolnok Kertvárosi településrészén a töltést 8-12 m-es 64 Dr. KovAcs Sándor: A 2000. tavaszi tiszai árhullám hidrometeorológiai jellemzői. Közép-Tisza, 2000/2-3. 91
