Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - A Közép-Tisza árvízvédelme az 1980-as évek derekán
Tiszai fővédvonalak és az egykori ősi medrek kereszteződést pontjai Az OVH kezdeményezésére 1980-ban elkészült a következő 20 évre szóló árvízvédelmi fejlesztési terv18, amely a feladatokat három ütemre19 bontva határozta meg. A mértékadó árvízszintet a VITUKI kutatásai alapján az azt megelőző 70 év vízállási adatsoraira alapozva számították ki. Ennek során kiderült, hogy a statisztikailag 100 évenként egyszer előforduló legmagasabb vízállás Szolnoknál közel fél méterrel magasabbra jön ki, mint az addig figyelembe vett legnagyobb víz (LNV) értéke. Tekintettel arra, hogy az árvízvédelem fejlesztését az akkori párt- és állami vezetés kiemelt kérdésként kezelte, s ezzel kapcsolatban kongresszusi20 és KB határozatok is születtek, az OVH vezetése nehéz helyzetbe került. Az új határértékek szerint az árvízi kiépítettség addigi mértéke mindenképpen csökkent, s ezt nehéz lett volna megmagyarázni az éves jelentésekben. így azt a megoldást választották, hogy a kiépítettségi statisztikát nem változtatva a 0,5 m-nél kisebb magassági hiányt (ez az Igazgatóságnál összességében 99 km-nyi töltésszakaszt érintett) a fejlesztési tervekben figyelmen kívül hagyatták, s az elvégzendő töltésmaga- sítási feladatot a fenntartási munkák körébe utalták. Mindez azt is jelentette, hogy a KÖTIVIZIG-nél a fenntartási költséghányadot legalább másfélszeresére kellett emelni! Az eredeti elképzelések szerint a 20 éves fejlesztési terv21 a KÖTIVIZIG esetében ösz- szesen 1243 millió Ft-tal számolt, ütemenként 169, 276 és 798 millió forintos bontásban. A párhuzamosan elkészített távlati fenntartási terv pedig 2000-ig bezáróan 600 milliós összeget igényelt. Az összegbe nem tartozott bele a védelmi anyagok és eszközök rendszeres fenntartásához szükséges pénz, amit évente egyenletesen 25 millió forinttal kalkulálva 500 millió Ft-ra terveztek. Azaz mindezt összesítve a Közép-Tisza vidék árvízi biztonságának megteremtése 1243 milliós forintos fejlesztés mellett 1160 milliós fenntartási összeget jelentett. Ennyi költségvetési pénz azonban soha nem állt az Igazgatóság rendelkezésére, ezért a program megvalósításának üteme is elmaradt a tervezettől! 18 Az ország árvízvédelmi rendszerének távlati fejlesztési tervét a Gazdasági Bizottság 1981-ben fogadta el. 19 Az ütemek az 1981-1985, az 1986-1990 és az 1991-2000 közötti éveket jelentették. 20 Dr. CsevAr Antal.: Az MSZMP XII. kongresszusának határozataiból a vízgazdálkodásra háruló feladatok. Magyar Vízgazdálkodás, 1981/2. 21 A fejlesztési terv az egész tiszai vízrendszerre 6,1 milliárd Ft-ot vett számításba. 77