Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Folyószabályozás és árvízvédelem - A Zagyva vidékének árvízvédelme
Az első, 1985-ben lezárult időszakban a szükséges beruházási pénznek mindössze kétharmadát kapta meg a KÖTIVIZIG, tehát a fejlesztések üteme lelassult, s ugyanez a helyzet mutatkozott a fenntartások terén is, ahol hasonló okok miatt 61%-os volt a teljesítés. A Zagyva vidékének árvízvédelme Az 1940-41-es árvizek után a kormány hozzáfogott a Zagyva szabályozásához, de ez elsősorban mederkotrásra szorítkozott, a töltésépítés tekintetében nem jutottak túl a szabályozott depóniákon. 1963-ban nagy nehézségek árán tudták megvédeni a Zagyva bal parti gátjait, ennek köszönhető hogy - Jászdózsát kivéve - a folyó nem öntötte el a lakott településeket.22 Jóllehet a Zagyva (és a Tárná) töltései az 1960-as évek második felében kiépültek, de az 1969. és 1970. évi árvizek bebizonyították, hogy a százévenkénti kétszeri árvízi csúcsmagasságot (a 2%-os valószínűséget) 0,5 méterrel meghaladó biztonságú töltésméretek nem felelnek meg az igényeknek. Ezért 1971-ben elkészítették a folyó töltés- építési és mederrendezési összefoglaló tanulmánytervét, amely öt építési ütemre bontotta az elvégzendő munkákat.23 A zagyvái védvonal-fejlesztések 1979-ben indultak meg nagyobb erőkkel. A teljes beruházás első ütemének költségeit 110 millió forintra tervezték, s ezzel az új jászsági töltésrendszer kiépítését kívánták megvalósítani. A Vízügyi Igazgatóság (ezen belül is a Jászkiséri Szakaszmérnökség) a folyó jobb partján, Jásztelek és Alattyán térségében egy kb. 24 millió m3 árvízi többlet kivezetésére alkalmas szükségtározót épített. A Jászteleki szükségtározó üzemvízszinthez tartozó nyilvántartott befogadóképessége az 1999. évi első üzembe helyezés előtt 24 millió m3 volt. Az 1999. és 2000. évek árvízvédekezései során megtörtént feltöltések tapasztalatai alapján elvégzett számítások azt mutatták, hogy ez a térfogat csak látszólagos tározóteret jelent, a szükségtározó ilyen mértékű elárasztása az árvízvédelmi töltések jelenlegi kiépítettsége mellett nem lehetséges. A Jászteleki szükségtározó jelenleg érvényben levő üzemeltetési utasítása szerint a tározó hasznos térfogata 13 millió m3. A Zagyva áradása korábban Újszász és Jásztelek között igen gyakran elöntötte a 32. sz. főközlekedési utat, amelyet olykor hetekre, ritkábban hónapon túl is le kellett zárni a forgalom elől. Ennek megakadályozására a kritikus szakaszon 1,5 km hosszú betontámfalat építettek, amely a folyóhoz mérten 2,5 m magassággal védi az áradástól az utat. Ugyancsak a közlekedési és árvízvédelmi célok egybehangolását jelentette az Új- szász-Szászberek úton lévő régi keskeny híd elbontása, és helyette - az út nyomvonalának kiigazításával - egy széles nyomtávú közúti híd megépítése, továbbá a szászbereki árvédelmi támfal 360 fm hosszúságban történő kialakítása. Az építkezés második ütemében tervezték a Szolnok-Zagyvarékas közötti jobb parti 9,26 km-es töltés kiépítését és megerősítését, valamint a folyó bal partján Szolnok és Jászalsószentgyörgy közötti 21,02 km-es szakasz megerősítését. A munkálatok során a jégtorlaszok képződésére alkalmas helyeken a folyómeder áthelyezésére is sort kerítettek. 22 Bemutatkozik a Jászkiséri Szakaszmérnökség. Közép-Tisza, 1979/4. 23 Böröcz Mihály: Zagyva töltésépítése és mederrendezése. Magyar Vízgazdálkodás, 1981/7. 72
