Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Vízgazdálkodás Szolnok megyében - A Kiskörei Vízlépcső és a hozzá kapcsolódó tározó, mint a szocializmus korszakának legnagyobb komplex vízgazdálkodási beruházása
A MÉM keretén belül 1966-ban felállították a Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Irodát (TMI)9. Fő feladatává a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszerei által érintett kilenc megye területén 400 mezőgazdasági üzemben 3000 km2-en megvalósítandó öntözés üzemi előkészítését, valamint a vízgazdálkodási feladatok komplex végrehajtásának biztosítását tették. 1967 októberében a VIZITERV mérnökei (főtervező Dóra Tibor) által készített tervek alapján megkezdődtek a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszer építési munkálatai.10 11 Nagyon tanulságos maga az elnevezés is: Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszer, amiből nyilvánvaló, hogy a kezdeti fő cél az érintett alföldi térség mezőgazdasági vízhiányának megszüntetése, vagy legalábbis lehetőség szerinti pótlása. Minden egyéb cél a másodlagos kategóriába tartozott. Mindez nem volt véletlen, hiszen már ebben az időszakban is az ország mezőgazdaság-fejlesztési elképzeléseinek középpontjában olyan viszonyok megteremtése állt, ahol - a gazdaságosság határán belül - a hiányzó csapadék mesterséges pótlására is lehetőség nyílik. Az akkori szemlélet szerint a termelési tényezők közül szinte minden optimálisan rendelkezésre állt, tehát a víz lett a termelés növelésének döntő tényezője, s ezáltal az öntözések kiterjesztése központi kérdéssé vált. Márpedig a Tisza középső alföldi szakasza mentén jelentős területek esnek a mezőgazdasági tenyészidőszak idején az ország leginkább csapadékszegény zónájába. Az a szakemberek előtt is világos volt, hogy az Alföld 4/5-öd része csak a Tiszából és mellékfolyóiból látható el öntözővízzel, ugyanakkor a Tisza szélsőségesen ingadozó természetes vízhozamai éppen a július-augusztus hónapokban a legalacsonyabbak. A Kiskörei Vízlépcső - a hozzá kapcsolódó műtárgyakkal együtt - az első olyan nagylétesítmény volt hazánkban, amely a vízgazdálkodás különböző feladatait: az öntözést, a vízerőhasznosítást, a víziúthálózat fejlesztését, az árvízvédelmet, a belvízrendezést egymással és a térség nagy távlatú gazdasági-társadalmi fejlődésével összhangban, tervszerűen oldotta meg. Maga a Kiskörei-tározó (utóbbi nevén a Tisza-tó) Európa legnagyobb síkvidéki tározójának számított abban az időben. Az építkezés és az 1973-ban felavatott mű műszaki részleteire és alapadataira munkánkban nem térünk ki, mindezzel nagyon alaposan foglalkozott a Vízügyi Közlemények 1973. évi különszámaként megjelentetett Kiskörei Vízlépcső c. kötet. 1973. május 16-án ünnepélyes körülmények között adták át a Vízlépcső első építési ütemét, amely lényegében a Tisza medrében történő duzzasztással 24 millió m3 vizet tudott tározni.11 A szalagot maga a miniszterelnök, Fock Jenő vágta át, az ünnepi szónok Dégen Imre, az OVH elnöke volt.12 Az emelkedett hangulatú szövegből érdemes néhány mondatot idézni, mert jól tükrözi, milyen elképzelések éltek a nagyműtárgyról a kormányzati körökben, illetve a vízügyi szolgálat főnöke milyen érvekkel támasztotta alá ezeket:13 „Ötesztendei szorgos alkotómunka eredményét ünnepeljük ma. A betonban, acélban, sok millió köbméternyi megmozgatott földben testet öltő teremtő emberi erő megalkotta a magyar vízgazdálkodás eddigi legnagyobb művét, a Kiskörei Vízlépcsőt. A két évtizeddel korábban megépült Tiszalöki Vízlépcsőt követi most a Tisza-csatorná- zás második nagy műve, az előttünk álló Kiskörei Vízlépcső. Nyaranta sokszor annyi vizet sem szállít a Tisza, amennyi a mai igényeket fedezné. Márpedig a vízigények oly mértékben növekednek, hogy a jelenlegi évi 2 milliárd m3-rel szemben 15 éven belül évi több mint 9 A TMI megalakulásakor a KÖTIVIZIG szolnoki székházában kapott helyet. ™ A beruházást az OVIBER szakemberei végezték Szántó Miklós igazgatóhelyettes irányításával. 11 Az első duzzasztás 1973-tól 1978-ig tartott, a Tározó szintjének a Kisköre felső vízmércén mért magassága 550 cm (87,50 m A.f.) volt, így a víz szintje mindenütt a partok között maradt, nem lépett ki a hullámtérre. 12 Az ünnepség bevezetéseképpen Jurcsek Viktor, az OVIBER létesítményi főmérnöke jelentette a műtárgy elkészültét Fock Jenő miniszterelnöknek. 13 Dégen Imre államtitkár, az OVH elnöke ünnepi beszéde. Vízgazdálkodás, 1973/3. 38
