Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Vízgazdálkodás Szolnok megyében - A Kiskörei Vízlépcső és a hozzá kapcsolódó tározó, mint a szocializmus korszakának legnagyobb komplex vízgazdálkodási beruházása
4 milliárd m3 vízmennyiség lesz szükséges ahhoz, hogy a Tisza mentén kielégítsük a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, az ipar és a lakosság igényét. A Kiskörei Vízlépcső sokoldalú rendeltetése közül kiemelkedő fontosságú az öntözés. A vízlépcsőhöz kapcsolódó 300 ezer hektár kiterjedésű öntözőrendszer Közép-Európában a legnagyobb, Európában pedig - a dél-ukrajnai krími és kahovkai öntözőrendszer után - a harmadik legnagyobb lesz. Az öntözőrendszerekhez a tároló tóból kiágazó mesterséges folyók - mint két fő ütőér - szállítják az éltető vizet. A túlsó parton a Nagykunsági-főcsatorna Abádszalóktól a Körös völgyéig, egészen a békési tájakig, az innenső parton a Jászsági-főcsatorna Kiskörétől Ceglédig a termékeny jászsági földekre. E fő erekből további ágak, hajszálerek, öntözőfürtök ágaznak ki. Új térképet rajzol az emberi alkotómunka az Alföld tájaira. Az itt kialakuló nagy mesterséges tó, az Alföld Balatonja kedvezően változtatja meg a természeti környezetet. Partjain nemcsak öntözőművek sorakoznak, hanem tízezrek találnak pihenést, felüdülést. Ezért nyilvánította a Minisztertanács a tó körzetét üdülőterületté. Tiszafüred, Abádszalók, Poroszló, Kisköre, a hajdan poros, az idegenforgalom útvonalaitól távol eső alföldi falvak üdülőhelyekké fejlődhetnek. A tervekben szereplő öt vízlépcső közül kettő immár felépült és végérvényesen hozzátartozik a Tisza menti tájhoz. A Tisza-csatomázás megvalósításának újabb állomását jelenti majd a fejlesztési terveinkben előirányzott harmadik, a csongrádi vízlépcső. Ez a vízlépcső Kisköréig duzzasztja vissza a folyót, mintegy 200 ezer hektárnyi területre ad öntözővizet és kedvező feltételeket teremt a dél-alföldi ipar és mezőgazdaság fejlődéséhez." Az ünnep elmúltával sem csappant meg az érdeklődés a Vízlépcső iránt. Jóllehet a műtárgyak próbaüzeme már az előző esztendő végén megkezdődött, az üzemeltetést végző szervezet, a Kiskörei Szakaszmérnökség csak 1973 januárjában alakult meg, és személyi állománya jóval később állandósult. Az első négy hónap alatt több mint tízezren látogattak el Kiskörére. Kíváncsiak voltak kicsik és nagyok, s ha valamelyik országos politikai vezető14 látogatást tett a térségben, programjába magától értetődő természetességgel beletartozott a Vízlépcső és létesítményeinek megtekintése. 14 A Közép-Tisza c. lap rendszeresen beszámolt ezen a látogatásokról, pl. tudósítottak Biszku Béla, Borbándi János, Benke Valéria, ÓvAri Miklós, Borbély Sándor és mások helyszíni megjelenéséről. így aztán a Vízlépcső némileg kirakata is lett a Vízügyi Igazgatóságnak. 39 Dégen Imre beszél a Vízlépcső avatási ünnepségén
