Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
Kronológia
1988. október 11. A Magyar Hidrológiai Társaság szolnoki vándorgyűlése keretében felavatták a hazai vízügyi szolgálat kiemelkedő alakjának, Sajó Elemérnek mellszobrát a KÖTI-KÖVIZIG épülete előtt. 1989 februárjában A Szolnoki Szakaszmérnökség szakemberei rőzsekévékkel bélelték ki a beszakadt mederoldalt a Tisza szandaszőlősi kanyarulatában, melyet a folyó erősen megrongált, veszélyeztetve ezzel a védtöltést. 1989. május 3. Tömeges halpusztulást észleltek Szolnok megyében, a Kisújszállás közelében húzódó Villogói-csatornán a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei. A belvízelvezető csatorna dombszigeti zárózsilipjénél a becslések szerint mintegy három mázsa haltetem gyűlt fel. A vízminőségi vizsgálatok első megállapításai szerint a csatornában lévő víznek rendkívül magas volt az ammóniatartalma, és a fellépő oxigénhiánnyal együtt ez okozta a pusztulást. 1989. szeptember közepe A Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kivitelezésében megkezdődött Szolnokon, a Tisza jobb partján az új árvízvédelmi fővédvonal kiépítése, amely folytatása annak a mederrendezésnek és árvízvédelmi fejlesztésnek, amely még az 1960-as évek végén indult el a megyeszékhelyen. 1989. Gyógyvízzé minősítették az 1986 óta működő albertirsai nyári fürdő 41 °C-os termálvizét. A megelőző vizsgálatok szerint a víz gyógyhatása elsősorban mozgásszervi megbetegedések, műtétek utáni kezelés esetén igazolt. 1990. augusztus 13. A 1018/1990. (Vili. 13.) számú Kormányhatározat rendelkezett a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok átszervezésével kapcsolatos teendőkről. 1990. október 15. Az Országgyűlés által elfogadott LXVIII. törvény alapján megalakult a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Keresztes K. Sándor, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Siklós Csaba vezetésével. Az utóbbi minisztériumban a vízügyekért felelős helyettes államtitkárnak dr. Németh Miklóst nevezték ki. 1990. október 24. A vízügyi államigazgatási munka országos koordinálása és vezetése érdekében a KHVM 4/1990. sz rendeletével létrehozta az irányítása alá tartozó Országos Vízügyi Főigazgatóságot, amelynek első vezetőjeként Perecsi Ferencet nevezte ki a miniszter. 1991. január A környezetvédelem és a vízgazdálkodás közigazgatási szétválasztása után a területi vízgazdálkodásért felelős szervezet neve Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságra változott. 1991. március 26. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság épületében megalakult a Kiskörei Tárcaközi Koordinációs Munkabizottság. A testület célja volt, hogy két éven belül olyan javaslatot fogalmazzon meg a Kiskörei-tározóval kapcsolatban, amely egyaránt figyelembe veszi a környezetvédelmi, a területi, a vízügyi, a mezőgazdasági és az energetikai, sőt a turisztikai szempontokat is. 1991.április 11. A Magyar Országos Horgász Szövetség és a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság képviselői közötti eredményes tárgyalások alapján teljesült a horgászok kívánsága: kinyitották a Kiskörei-tározó V. és VI. számú öblítő csatornájának záróműveit. így az ívásra vonuló halak szabadon bejuthattak a Tározóba, továbbá Tiszafüred, Tiszaörvény és Tiszaszőlős térségében a csónakkal közlekedő horgászok is ezen a kis víziúton juthattak el a Tisza-tóba. 1991. július A barázdás moszatok mértéktelen elszaporodást észlelték a Tiszában. A vízminőség-romlás hatásának mérséklése érdekében július 23-án a Tiszalöki, július 24-én a Kiskörei Vízlépcső rendkívüli - a folyó oxigén- tartalmát növelő - üzemmódra tért át. 1992. július 2. Az Alcsi Holt-Tisza vízminőségének javítása, medrének rendezése, környezetének fejlesztése érdekében Kis-Csontos Béla szervezésében, dr. Kovács Gyuláné elnökletével megalakult az Alcsi Holt-Tisza Bizottság. A Bizottság ügyvezetését Simon Mihály vállalta el. 1992. augusztus 21. Egy helyi népszavazás eredményeképpen Berekfürdő levált Karcagról. 264
