Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
A Közép-Tisza vidék fürdő- és hévízhasznosításának fejlődése - Gazdálkodás a felszín alatti vizekkel
Víztípus Felhasználás célja Engedélyezett mennyiség (m3) Kitermelt mennyiség (m3) Gyógyvíz Fürdő 1 156 308 992 172 Gazdasági egyéb 320 920 312 399 Gazdasági ivóvíz 5438 5 657 Gyógyászat 1 683 867 1 486 647 Közcélú 50 600 35 171 Összesen 3 217 133 2 832 046 Termálvíz Fürdő 1 506 883 1 120 723 Gazdasági egyéb 1 243 376 1 100849 Gazdasági ivóvíz 274 482 219 904 Gyógyászat 593 740 565451 Közcélú 2465 624 2 056224 Összesen 6 084 105 5 063 151 Gyógyvíz és termálvíz összesen 9301238 7895 197 Az Igazgatóság területén lévő termál kutak kitermelésre engedélyezett és ténylegesen kitermelt 2010. évi vízmennyiségi adatai Az Európai Uniós előírások szerint Magyarországon 2010-ig a jelenlegi 3,6%-ról 12%-ra kell növelni a hazai energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások arányát, valamint a megújulókból termelt villamos energia részarányát a jelenlegi 0,8 %-ról 3,6%-ra kell növelni. Az Észak-Alföldi régióban az adottságok a napenergia, a szélenergia és a biomassza hasznosítását teszik lehetővé. További számottevő lehetőség a geotermikus energia hasznosítása. A geotermikus energia hasznosításának igénye a termálkúttal rendelkező települések jelentős részén megfogalmazódott a régióban, de ma még nem kihasznált, azonban az Alföldön a geotermikus gradiens értéke a világátlag háromszorosa (33 méterenként 1 °C).53 A régió termálvíz-készlettel rendelkező településeinek többsége a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, a munkahelyek leépülése, a lokális jövedelemtermelő források elapadása miatt a gyógy/termálvízre alapozott egészségturizmusban látja a kitörés esélyét. Az EU szabályozással összhangban lévő magyar szabályozások által előírt technológiai és területi határértékek korlátozzák a használt termálvizek felszíni befogadókba történő bevezetését. A balneológiái célokra használt víz visszasajtolását a jelenlegi vonatkozó jogszabályok tiltják. E tekintetben a szakmai körök is megosztottak. A megosztottság oka a visszasajtolás hosszú távú végrehajthatóságával összefüggő kételkedés volt. Bár a KÖTIVIZIG területén (Martfűn) már korábban is terveztek egy visszasajtoló kutat, azonban az első megvalósítására 2010-ben került sor Újszilváson. Ez a kísérlet más szempontból is különleges volt: a termelő és a visszasajtoló kút is a vízműves szintre települt, ahonnan 31-32 °C-os vizet kaptak. Ebből hőcserélővel veszik 53Tóth Tamás: Felszín alatti vízkészlet. (Megjelent a KÖTIVIZIG honlapján http://www.eszakalfold.hu/userfiles/ hun/fejlesztesi_dokumentumok/fokusztanulmany/fokusztanulmany_termal.pdf) 258
