Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
A Közép-Tisza vidék fürdő- és hévízhasznosításának fejlődése - Gazdálkodás a felszín alatti vizekkel
Geotermikus energiahordozóként több esetben alkalmaztak hévizet, kiemelten a jász- kiséri közintézmények fűtéséhez - ezt a programot még 1983-ban indították el -továbbá a szandaszőlősi katonai létesítmények fűtésének és használati meleg vizének biztosítására, valamint a szolnoki kórház fűtésének ellátásához. Jászkisér község vezetőit az 1980-as évek első felében több tényező együttes hatása - az energiaárak folyamatos emelkedése, a szakmai technikai fejlődés, a kedvező energiaracionalizálási rendszer - késztette arra, hogy átfogóan megvizsgáltassák a Vízkutató- és Fúró Vállalattal a település központjától 1300 m-re lévő, 1972-ben lemélyített termálkút energetikai hasznosításának lehetőségét. A hévízkút a beüzemelés idején még felszálló jeliegűként funkcionált. Napjainkban már búvárszivattyú segíti a felszínre juttatni az energiát adó hévizet.50 51 Érdemes megemlíteni továbbá, hogy Túrkeve hévízkútjának vizével együtt jelentős metángáz is felszínre tört, amelynek hasznosítására a település 2006-ban kezdeti lépéseket is tett.si A termálkutak között kifejezetten kutatási célokat szolgált, az egyik jászladányi termálkút, amit a felszín alatti vizek mélységi vizsgálata érdekében a MÁFI-nak fúrtak. Kezdetben négy kutat használtak megosztottan: a szolnoki Tisza Szálló termálkút- ját balneológiái és épületfűtési célokra, a berekfürdői kutakat gáztermelésre és gyógyászati célra alkalmazták, a karcagi kórház termálkútját pedig gyógyászati és fürdőellátási feladatokra tartották fenn. Az elmúlt évtizedekben több alkalommal is, legutóbb 1996-ban került sor a hévíz kutak és hévízhasználatok teljes körű, központilag finanszírozott felülvizsgálatára, mely teljes és valós képet adott a termálvízkészletek állapotáról, hasznosításáról. „Nyilvántartásunk szerint Igazgatóságunk területén jelenleg 220 db hévíz kút van, melyből 24 db soha nem üzemelt, jelenleg pedig 138 db üzemelő. A használatban lévő kutak nagy része vízmű kút (45 db) és strandfürdők vízellátását szolgáló kút (44 db). Az állattartó telepek vízellátását biztosító (25 db), valamint az energetikai céllal hasznosított (17 db) kutak száma kevesebb, az ipari létesítmények vízellátását szolgáló termálkutak szám pedig összesen 7 db. A kitermelt víz hasznosítása többféle módon és célra történt. Használtak termálvizet energetikai célra (üvegház, fóliasátor vagy közintézmény fűtésére), fürdő hasznosítására, állattartó telepek vízellátására, ipari célra egyaránt, de bizonyos körzetekben nélkülözhetetlen szerepet töltött be az ivóvízellátásban is. A termálvíz komplex (többcélú) hasznosítása nem jellemző, csupán a szolnoki Tisza Szálló és a tiszaföldvári fürdő kútját lehetet példaként felhozni. A használaton kívüli termálkutak közül több a vízrajzi vízszint észlelő hálózatnak is részét képezi. Külön ki kell emelni a gyógyvizet termelő termálkutakat melyek a gyógyfürdők alappillérei. Ezek közé tartozik például a szolnoki Tisza Szálló 948 m-es, a cserkeszőlői strandfürdő 2311,5 és 1159,5 m-es, a berekfürdői fürdő 1186,5 és 801,7 m-es, a túrkevei fürdő 1796,1 m-es, a Tiszakécske-Kerekdombi fürdő 1080,0 m-es vagy éppen a jászapáti, karcagi, kisújszállási, mezőtúri, törökszentmiklósi fürdők kútjai. Az Igazgatóság területén lévő termálkutak kitermelésre engedélyezett és ténylegesen kitermelt 2010. évi vízmennyiségi adatait az alábbi táblázat tartalmazza."52 “Intézmények fűtése geotermikus energiával. http://www.vgfszaklap.hu/cikkek.php?id=773 51A feltörő gáz hasznosítása rendkívül sokat érhet Túrkevének. Új Néplap, 2006. augusztus 25. 52 http://www.kot ikovizig.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=22: felszín-alatti- vizkeszlet&catid=15:vizkeszlet-gazdalk 257
