Fejér László: A Közép-Tisza-vidék vízgazdálkodásának utolsó évtizedei (1975-2010) (Vízügyi Történeti Füzetek 19. Szolnok, 2013)
A Közép-Tisza vidék fürdő- és hévízhasznosításának fejlődése - Fürdők-találomra
Mezőtúr 1963-ban a mai strand területén fúrták le az első két termálkutat (1448 m és 821 m mélységben), amelyek néhány évtizedig működtek, ám 1987-ben új, 1494,9 m-es kutat kellett mélyíteni, mely viszont 74,2 °C-os vizet adott. A víz gyógyvízzé minősítését 1997-ben kezdeményezték, annak ellenére, hogy kedvező döntés esetén a vízkivételi díj ötszörösével kellett számolniuk. Igaz a strand és a város vezetése bízott abban, hogy a megnövekedett forgalomból származó bevétel növekedés mindezt ellensúlyozza.30 A fürdő gyógymedencéjének 36-40 °C-os minősített alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvize kiválóan alkalmas a reumatikus, a mozgásszervi, a nőgyógyászati megbetegedések utókezelésére. Magas sótartalma jótékony hatást gyakorol egyes bőrbántal- makra is.31 A város 2008-ban komoly lépéseket tett egy külföldi beruházó segítségével, hogy egy 230 ágyas gyógyüdülő-komplexumot hozzon létre. A mezőtúri gyógyfürdő képei Püspökladány A Sárréti tájegység központjában, Püspökladányban már 1920-ban termálvízre bukkantak. A föld mélyéről feltörő hévíz kiváló hatásának hasznosítására és a lakosság pihenésének szolgálatára a város idényszerű jelleggel évtizedek óta termálstrandot üzemeltet, amelynek alapját egy 1958-ban fúrt és kezdetben a nagyközségi tanács által üzemeltetett 652 m mély, 44-46 °C-os termálkút jelentette. Egy későbbi fúrás során 1086 m mélyről nyertek termálvizet, de az itt kitermelt víz sajátossága, hogy felhozatalával igen sok gáz is felszínre jut.32 A termálvíz 1987-ben az Országos Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságtól gyógyvíz minősítést kapott. A medencék gyógyvize nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos, bró- mos,jódos, szulfidos gyógyvíz, és magas szerves anyag tartalommal jellemezhető. Szolnok Valamennyi balneológiái létesítményt működtető település között a legjelentősebb fürdőkultúrával rendelkezik, nem véletlenül nevezik a térségben a „gyógyfürdők városáénak.33 “Simon Cs. József: Az elhasznált vizet nem lehet a bányatóba engedni. Új Néplap, 1997. szeptember 1. 31 http://www.mezotur.hu/index.php?option=com_content&view=article&id-110<emid=199 32Gal Mózes: Az Alföld gyógyfürdői és fürdői. Bp., 1981.,.valamint http://www.puspokladany.hu/onkormanyzat/ tarsasag/furdo.h tm I 33 A szolnoki fürdők történeti előzményeinek adatait főként Gál Mózes: Az Alföld gyógyfürdői és fürdői. Bp., 1981. c. kötete tartalmazza. 249
